Tegnap elkészítettem egy picike tortácskát, ami valamiért a szívem csücske lett. A szomszéd barátnőm a párjának kérte a tortát. Az volt a kérése, hogy picike legyen, mert csak ketten ünnepelnek, meg hogy oroszkrém legyen a tölteléke és hogy a tetején egy ostor jelenjen meg, esetleg még egy íj is. A párja ezeket a sportokat űzi. Nem is volt semmi probléma sem a karikással, sem az íjjal, hiszen ezeket már én is próbáltam, azaz már láttam ilyet és volt is a kezemben. Szépen fehérrel leburkoltam a tortát, a szélét alul kidíszítettem és körben zöld fűvel dekoráltam, hogy ne legyen nagyon egyhangú. Először elkészítettem az ostort, amit rá is tettem a torta tetejére és akkor még úgy gondoltam, hogy ennyi.
Így is jól mutatott szerintem, de csak nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy az íj is meg lett említve, mint dekorációs elem. Elkészítettem az íjat is és mellészorítottam a torta tetején.
Az biztos, hogy az ünnepelt örült neki. Sajnálatos módon közbejött valami a szomszédomnak és nem tudott érte jönni a tortának, ezért felhívta telefonon a párját, hogy van egy kis meglepetése: rendelt neki egy tortát, de el kellene hozni. Én is meglepődtem, amikor kinyitottam az ajtót neki. :) Remélem ízlett is neki/nekik!
A mai csodálatosan napsütéses nap különleges számunkra. Ma van a nyolcadik házassági évfordulónk. Ezen kívül a 13. (nem tévedés a tizenharmadik) eljegyzési évfordulónk is (na jó, két nap eltéréssel). Sokáig jegyeskedtünk. :) Szegény apánk sokat dolgozik most, ezért sokszor enni sincs ideje, mint pl. tegnap. Este aztán jól bevacsorázott és egész éjszaka szenvedett. Ma ízében különlegeset és ünnepélyeset főztem neki (na meg magunknak) és nem mellesleg könnyű! A leves maradék aszalt sárgabarackból készült, csak hogy elfogyjon. Már itt vannak a friss gyümölcsök és a következő aszalt gyümis szezon meg még messze van. Kellemesen savanykás és jól megszívta magát a fűszeres lével, jól megpuhult. (A kép alapján akár répaleves is lehetne :D)
A halacska kínai ízvilágú lett, de nagyon jól kiegészíti a barna rizs a grillezett zöldség és a hagymacsíra.
Kivételesen a tálalással is meg vagyok elégedve! :) Igazi ünnepi menü.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése