Ma reggel felkerekedtünk a picurral és elsétáltunk a tőlünk 5 percre lévő boltba. :)) Gondoltam ötletet merítek a mai ebédhez. Éppenséggel nem mondanám, hogy olyan nagy a választék, hogy alig tudjam visszafogni magam! Mindig is problémám volt ebben a boltban a választék, de még sokszor a mindennapi dolgok beszerzése is. Gondolok itt arra, hogy sokszor még tojást, vagy tejszínt sem tudok venni, mert nincs. Így aztán most sem voltak illúzióim ezzel kapcsolatban. De egy próbát megér! Természetesen a szokásos volt, de találtam a zöldséges polcon egy pár darab csúnya, barna, öreg és ráncos, száraz (soroljam még?) kelkáposztát. Kiválasztottam a legkisebbet, mert ha leveszem a csúnya leveleket, még akkor is elég egy levesnek. Vettem hozzá virslit, de abból is csak és kizárólag a vákuum csomagoltat.A "frissből" nem hiszem, hogy érdemes lenne. Megszületett a leves gondolata: Frankfurti leves.
Az ezt követő fogás szerintem legyen könnyebb fogás, mert a leves eléggé laktató. A tészta már megfogant a fejemben, de milyen? A fagyasztó egy jól eldugott kis szegletében találtam mákot (nehogy megavasodjon!). Pont jó! Apa már úgyis emlegette a mákos tésztát egy pár héttel ezelőtt. Csak az a kár, hogy nem nagyon szeretem. Ezért kitaláltam, hogy muffin formában megsütöm egy kis lekvárral a közepében. Így már nekem is ízlett. :)
(Ez sem a legszebbek közül való!)
Gratulálok,hogy a a nagy semmiből összehoztál egy ilyen remek ebédet, és itt ugye a bolt üresen tátongó polcaira gondolok ... ;) Én már nem is járok oda!
VálaszTörlés:)))
VálaszTörlés