A mai ebéd valami fantasztikusan jó. Nem akarok önteltnek tűnni, de ma nagyot alkottam! :D Az őszibarack krémleves már régen kedvenc a családban, de most kivételesen kicsit könnyebbre főztem, azaz kihagytam belőle az almát és a tejszínt is. Hogy miért? Azért mert a hűtőben szomorkodott egy pár darab tojásfehérje. Márpedig a habgaluska és a habcsók is remek kísérője lehet egy gyümölcsös krémlevesnek. Én most mind a kettőt elkészítettem. A habgaluskáért annyira nem vagyok oda, mert a madártejet sem szeretem, de ezért ne kövezzetek meg! Az tehát apa kedvéért készült. A habcsók pedig az én és a gyerekek kedvéért. Imádom minden formában, de csak ritkán szánom rá magam, hogy elkészítsem.
A főfogás alapja a csirkemáj, amit most kivételesen nem rántottam ki, hanem egy finom, de nem annyira mutatós, rizottót főztem belőle. Szeretjük rántva ezt a belsőséget, de a négy napos ünnep alatt dédimama a kedvünkben akart járni, ezért majd' minden nap ezt csinált. Hát nekem éppen elég volt, apa meg túl is ette magát belőle. Ebben a formában azért egy kicsit könnyedebb, a zöldségekkel és a rizzsel. Főleg, ha a végén reszelt sajttal is megspékeljük, minden tekinteteben megfelelő.
A krém a következő volt: vettem egy eperbefőttet, amit a kibontás után tudomásul vettem, hogy inkább lekvár. Nem volt nagyon darabos sem, meg nagyon híg sem, szóval inkább volt lekvár, mint befőtt. Azért a biztonság kedvéért még felfőztem és tettem hozzá egy kevés keményítővel elkevert hideg vizet is és jó sűrűre főztem. Megvártam, míg kihűl. Kb. 1/2 liter tejszínt egy kevéske cukorral elkezdtem felverni habbá, amibe tettem egy kevés zselatin fixet is. Folyamatos verés közben hozzáadtam a kihűlt epres krémet is és máris ment a piskótára. A tetejére díszítés gyanánt egy pár szem erdei gyümölcsöt tettem, mert ugye egész eper nem volt a befőttben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése