A tegnapi és a mai nap is nagyon produktív volt. Tegnap kivonultam a konyhába és eldöntöttem, hogy elkészítem a mézeskalács házikókat, amivel egy versenyre szeretnék benevezni. A tészta már napok óta begyúrva várakozott a hűtőben. Meg is sütöttem az összes falat, tetőt, emberkét, fát, dekorációt, stb. Annyira belejöttem a sütögetésbe, hogy buzgóságomban megsütöttem négy adag gyömbérkalácsot is. Lehet, hogy egy kicsit giccses, bár ez ilyenkor karácsonykor elnézhető, sőt kötelező, de karácsonyi dalokat hallgattam sütés közben. Így az igazi! Így kell mézeskalácsot sütni, sokkal nagyobb a motiváció.:)
Egyenlőre még a tálcákon fekszenek mindenféle dekoráció nélkül. A házikók sincsenek még összerakva. Na, de estére!, ha lenne időm összeraknám. :( Nem baj! Ami késik, nem múlik. :) Fő az optimizmus.
A mai napon olyan sok mindent csináltam és szerencsére belefért minden az időmbe is. Megfőztem az ebédet például, amin megint csavartam egy kicsit. A levesbe túrógaluskát főztem. Ez volt az első alkalom, hogy ilyet csináltam. De el kell mondanom, hogy nagyon finom lett. A második fogás csilis bab, ezért is lett egy kicsit könnyebb a leves. A csilis babról nincs mit mondanom, hiszen magáért beszél. Jó szaftos és nem nagyon csilis, a gyerekek miatt. Most, hogy mindannyiunkat kerülget a megfázás, egy jó kis csili majd kiűzi a bacikat.
Az ebédfőzés mellett még arra is volt időm, hogy begyúrjam a vaníliás kifli tésztáját. Most a hűtőben vigyorog rám. :)
Mostmár csak pozsonyi kifliket, gyümölcskenyeret és szaloncukrot kell készítenem karácsonyig. A szokásos felhajtás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése