Leveles tészta

Évekkel ezelőtt, amikor még csak ismerkedtem a sütés örömeivel és jóval fiatalabb voltam, tehát nagyon sok mindenre rábeszélhető, még hajlandó voltam saját kezűleg leveles vajas tésztát gyártani. Nem mondom jó volt, de később már a boltban is lehetett kapni először friss, majd fagyasztott változatban is. (vagy csak én fedeztem fel későn?) A lényeg az, hogy van olyan jó, mint az itthon készült és nagyon macerás elkészítésű. Én mindig tartok a fagyasztóban 2-3 csomaggal. Édesen és sósan is jó. Gyakorlatilag bármit lehet belőle készíteni: tortát, hasét, rétest, sós ragus kosárkát, gyümölcsös-pudingos bármit, sós sajtos rudat... Bármeddig sorolhatnám. Kivettem egy csomaggal és a leveshez készült belőle egy kis levesbetét. Illetve megnézhetjük így húsvét előtt, hogy a nyúl tud-e úszni a levesben? :)))

Mivel a tészta fele megmaradt, abból készült egy kevés croissant.

Kiolvasztottam egy csomag husit is, de nem láttam, hogy mi van a csomagban. Eredetileg valami fűszerkérges egybe sült húst sütöttem volna, de kicsomagolva láttam, hogy ez nem arra való. Felvágtam csíkokra, hogy majd valami jó kis szaftos ragus étel legyen belőle, de kivételesen semmi ötletem nem volt. Végül Orly módra sütöttem meg, ami nem szaftos és nem ragu, de azért jó.