2011. február 7., hétfő

Végre itthon!

Eltelt egy hét, ami nem a legjobbak és legszebbek közé tartozott. A nagyobbik gyermek apával a kórházban feküdt. A pici dédimamázott. Én meg össze-vissza rohangáltam a kórház, az otthon és a mamák között. Emiatt nem főztem, sőt nem is nagyon ettem. A rendszertelen étkezésnek köszönhetően nemhogy fogytam volna, híztam egy pár kilót. :( De legalább az azt megelőző heti hízókúrának hála Melinda sem fogyott le, egy picit ő is szedett magára. :))) Most, hogy túl van egy mandulaműtéten, nem lehet ám akármit ennie. Fűszer-szegényebben kell most egy darabig főznöm. A mai ebéd gulyásleves picit kevésbé fűszerezve, de jó ízesen. A palacsinta pedig azért, mert meg tudja enni, nem kaparja a torkát, és mert a múlt héten dédimama sütött ilyet, de akkor még ő nem ehetett belőle. Ez most egy kis kárpótlás. Az egyik kedvenc ízesítésem a banános-fahéjas. Nagyon egyszerű elkészíteni, mert a banánt csak karikákra vágva beletesszük a palacsintába és megszórjuk fahéjas porcukorral. Attól függően, hogy milyen kedvem van még meg szoktam csorgatni egy kis mézzel is, de most inkább a gyerekeknek kedveztem a csokipudinggal hozzá.
Nehogy elfelejtsem, a múlt héten pénteken még három torta is készült a konyhámban. Az első volt egy uszályos Barbie torta. Az első kérés az volt, hogy ugyanolyan legyen, mint az előző Barbie torta. De! Nem kell ilyen nagy, tehát az alsó szint lemarad. Mégis legyen olyan magas, mint a baba, hogy elférjen benne. A második kérés, hogy a gyertyákat ne a babába kelljen szurkálni, így lett egy uszálya a szoknyának, ami oldalt egy kissé előrébb jött, hogy a gyertyáknak ne hátul legyen a helye, ahol nem is látszanak. Mivel feliratot nem kértek rá, kipróbáltam az új játékszeremet a gyurmaformázót. Nagyon szuper kis játék. :) Van egy szilikon forma, amibe bele kell tömködni a gyurmát (jelen esetben a fondant) és különböző jó kis figurák lesznek belőle. Két formát készítettem. Az első egy szívecske, a második egy Happy Birthday feliratú táblácska.
A második torta egy tejszínes-csokoládékrémes torta volt, amit a kórházba vittem, köszönetem jeléül. Nagyon aranyosak és figyelmesek voltak az ápolók, orvosok és mindenki. Gondoltam, egy tortának biztosan örülnek majd. Nagyot sütöttem, hogy mindenkinek jusson belőle. A tetejét megkoronáztam egy marcipántáblával, amit előző nap készítettem el, hogy legyen ideje egy kicsit megszáradni. A szarvas azért került rá, mert a Főorvos Úrnak a vadászat a szenvedélye. Ezt a kézzel festett táblát neki szántam. Ilyen trófeája még biztos nem volt. :)
Tortával együtt:

Elégedett vagyok magammal, hiszen aki ismer, az tudja, hogy állatokat nem szeretek készíteni, rajzolni, festeni, mert úgy érzem,  nekem nem megy. Ez a szarvas ezt a tényt most meghazudtolja.
A harmadik torta pedig egy motoros torta. A tortát magát én készítettem. A piskótát megsütöttem, a krémet elkészítettem, felvágtam, megkentem és bevontam fondant-al. A motort a sógórnőm festette. Neki kellett a torta, így megkértem, hogy segítsen, mert volt elég dolgom ezen kívül is. Előkészítettem neki mindent. Mivel nem mert a tortára festeni, ezért külön nyújtottam ki neki egy darab fondant és arra dolgozott. Ahhoz képest, hogy ez a második ilyen jellegű tortája, szerintem nagyon jól sikerült. Azt hiszem rákapott a tortázás ízére. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése