2011. február 24., csütörtök

Happy!

Szerintem már az ebédből is látszik, hogy sokkal jobban érzem magam. A mai ebéd csodálatosan ízletes és erőt adó zöldségleves májgombóccal. A májgombóc most nagyon furcsa módon készült. Illetve csak az volt furcsa benne, hogy a fagyasztóból vettem elő. Na nem boltiról beszélünk. Egyszerűen csak egy-két hónappal ezelőtt, amikor utoljára ilyen levest főztem, olyan sok májgaluskának valót kevertem ki, hogy maradt egy nagy adaggal. Ezt a maradékot én beraktam a fagyasztóba. Ilyet még sosem csináltam. Tegnap kivettem és ugyanazzal a mozdulattal beraktam a hűtőbe. Így kíméletesen lett kiolvasztva. :) Ma egészen kellemes masszát találtam a dobozkában. Beleszaggattam a leveskébe és valami eszméletlenül lágy, finom gombóc lett a végeredménye. Igaz, egyébként is finom a májgombócom és még sosem volt kőkemény, de ez most valahogy mégis más, könnyed és légies. A zöldséglevest egyébként is nagyon szeretem. Az étvágyam is visszajött.
A főétel körete most morzsás karfiol lett. Ezzel kapcsolatban nagyon sok élményem van gyerekkoromból. Anyukám ugyanis sokszor főzött ilyet. Gyerekkoromban sokáig abban a hitben éltem, hogy ez a rántott karfiol. Valószínűleg anyu nem szeretett pepecselni a panírozással, és ez majdnem olyan, mintha... Régen ezt natúr készítettük és a tejfölt csak utólag evésnél tettük a tetejére. Úgy is jó és így is jó. Sokáig azután nem találkoztam ezzel az étellel és nagyon megörültem neki, amikor láttam, hogy a férjem nagymamája is főz ilyet. Egyébként fogalmam sem volt, hogy mi a neve, ezért én csak morzsás karfiolnak hívom, mígnem a Desszert.eu oldalán ismét találkoztam ezzel a recepttel, és ezek szerint ennek az ételnek a neve: karfiol lengyelesen. Meg is találjátok itt, ha rákattintatok.
A másik nagy esemény, ami ma történt, hogy Kricky végre közre adta az elkészült videót, ami a blogbuli összefoglalója is egyben.
Beillesztettem, tehát meg is nézhetitek. :) Én is benne/rajta vagyok! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése