Szülinapok

Úgy kezdődött a hétvége, hogy pénteken eljött a sógornőm segíteni. Nagyon rám fért most a segítség, mert még mindig nem túl fényes az egészségem. Elsőként a Mercedes tortát kezdtük el. Gyorsan összeraktam a tortát (tejszínes csokikrémmel töltve, csokidarabokkal) és ő segített a faragásban. Kívülállóként másképpen lát bizonyos dolgokat, talán egy kicsit reálisabban, mint én. Jól jött a faragásnál a szeme. :) Bevontam sima fehér fondant-al és jöhetett a díszítés. Szándékomban állt fázisfotókat csinálni, de a munka hevében ez nem mindig jutott eszembe.

Így ez lett az első fotó róla. Az alapszínt már megkapta és a kerekek is a helyükön vannak. A kerekekről csak annyit mondanék: úgy kezdtem a torta felépítését, hogy kapott egy kisebb alátámasztást, ami megemeli az alvázat annyira, hogy legyen hely a kerekeknek. Mivel én nem szeretek egy tortába nem ehető dolgokat rakni, természetesen ez piskótából történt. Menet közben derült ki, hogy elöl, hátul és kétoldalt lefittyed a torta, alá kellet mindenhol támasztani. Mivel egy nagy 25 szeletes tortáról beszélünk, a súlya is tetemes volt, hiábavaló volt az a kis piskóta alátámasztás, mert a kerekek úgy néztek ki, mintha defektesek lennének.

Elölnézet félkészen.

Itt már meg vannak festve az ablakok kontúrjai is.

Közben felébredtek a gyerekek és egy kis szórakozás is belefért nénjével.

És íme készen! A kerekeket leszámítva szerintem jó lett.
Miután elkészült a remekmű következett a második autó. Igen! Egy alkalommal kellett elkészíteni az első és a második autós tortámat. A másodiknál nem volt követelmény, csak az hogy autó legyen. A netről néztem egy jó kis Ferrarit. Erre viszont nem vagyok nagyon büszke. Nem is készült róla csak két fotó összesen. Fogalmam sincs, hogy miért, de a fondant nem akart szót fogadni nekem. Egy részen megrepedt és mintha valami rejtélyes erő húzná csak nőtt a repedés. Megfoltoztam, de még így is tovább repedt, sőt, elkezdett egy másik helyen is repedni. Nagyon idegesítő volt.

Mondhatnám, hogy emeletes garázs, de csak a hűtő polcai. :)

Rejtett fényszórós változat citromos főzött krémmel.
Ezeken kívül még egy harmadik tortát is szerettem volna elkészíteni aznap, de már nagyon fárasztó volt a nap, így az másnapra tolódott.
Szombaton délelőtt elkészült a smiley torta. Egy kis lelket melengető mosolygós szülinapi torta.

Ő egy picike 8 szeletes kókuszos főzött krémmel megtöltött tortácska, ami remélem, hogy kibírta a vonatozást Budapestre.
Úgy látszik mindenkinek ezen a hétvégén van a szülinapja, mint az uramnak. Szombat kora délután még apa segítségével egy nagy adag szilvalekváros-tepertős papucs is sült a vendégeknek. Estére pedig nekiláttam a déditata tortájának. Neki ugyan nem most volt a szülinapja, mert az már elmúlt, de egyúttal azt is megünnepeltük most. A torta meglepetés volt neki, nem is tudta, hogy ő is fel lesz köszöntve. Déditata nyugdíjba menetele előtt rendőr volt és kicsempészve a régi sapkáját, arról mintáztam meg a tortáját. Előre kell bocsájtanom, hogy ezzel sem vagyok elégedett, mert ekkor már nagyon ramaty állapotban voltam.

Mindenesetre az ünnepelt örült neki. Nagyon finom volt az biztos, mert tejszínes csokikrémmel töltöttem meg.
Az utolsó lett volna az apa tortája, és azért hagytam a végére, hogy biztosan meglepetés legyen neki. De ekkor bejött apa a konyhába és nagyon leteremtett, hogy ilyen állapotban még a konyhában robotolok. Hiába mondtam, hogy neki még nincs kész a tortája, azt mondta, hogy ilyen áron neki nem is kell torta. Akkor nem lesz tortája. Na hát engem sem abból a fából faragtak, aki így beletörődik. Szót fogadtam és bementem a szobába pihenni. Közben szövögettem a tervet, hogyan fog elkészülni a tortája. Akár egy összeesküvés-elmélet. Először azt gondoltam, hogy pihenek egy pár percet és visszamegyek dolgozni, de ez sajnos nem ment. Az izmaim nem engedelmeskedtek. :( Nem baj, majd hajnalban felkelek és majd akkor! Hát ez sem ment! Sajnos. De még mindig nem adtam fel! Apa még mindig nem tudta, hogy mit szeretnék. Majd délelőtt! Ebédig van idő. Hát! Apa még mindig ragaszkodott ahhoz, hogy nem kell neki torta, de én állítottam, hogy a piskóta és a krém nem veszhet kárba, legalább egy sima tortája legyen akkor. Ebbe belement. Eredetileg egy Star Trek Voyager űrhajó alakú tortája lett volna, de így idő és erő hiányában "csak" egy Borg kockát kapott. Aki nem nézi ezt a sorozatot, az nem is nagyon értékeli, mert egy sima fekete kocka vonalakkal meg néhány érdekes folttal, de aki ismeri, az felismeri.

Nem baj, közeleg apa névnapja is, majd akkor hátha elkészül neki a Voyager is!
Az ebéd még mindig az erőtlenségem jegyében: hagyományos és fantáziátlan, de legalább finom! Bár az ízeket sem érzem és étvágyam sincs.