2011. október 10., hétfő

BEVÁLLALOM! Bakik!

Pár nappal ezelőtt M@rtinál láttam a felhívást, ami nagyon megtetszett. Erre a felhívásra szeretném közzé tenni én is az általam elkövetett bakikat, ami egyébként a következőkben felsoroltaknál sokkal több, de ennyiről van csak képem. A lényeg az, hogy ezáltal bebizonyítsuk, hogy mi is hús-vér emberek vagyunk, akik halandóak és elkövetnek hibákat is időnként.
Elsőként szeretném megmutatni egy tortámat, amit eddig talán nem is látott senki, már a családon kívül. Ez a torta a nagyikámnak készült. Egy könyv, mert nagyon szeret olvasni. Ez mind nagyon szép és jó, de a torta az katasztrofális lett. Íme:

Kábé úgy néz ki, mintha egy gyermek első remekműve lenne! Ráadásul annyira utáltam már a kinézetét is, hogy majdnem névnapot írtam rá születésnap helyett. De legalább finom volt.

Nem tudom, hogy mennyire vannak ezek a förmedvények időrendben, de ez most nem is lényeges.

A következő "szépség" a férjemnek készült a születésnapjára még évekkel ezelőtt. Egy receptújságból néztem ki a receptet még karácsony előtt és karácsonyra meg is csináltam, akkor tökéletes lett. Nem tudom mi történhetett, de ugyanezt nem tudtam megismételni már a szülinapi tortájánál, de nemcsak pocsék lett, hanem az állagát sem találtam el, ezáltal az íze is hagyott némi kívánnivalót maga után. :(






Valamivel már jobb a helyzet a következő tortánál, ami az én névnapi tortám. Egy nagyon finom tejszínes-túrós torta, amit az új díszítő készletemmel próbáltam dekorálni. Hát mit mondjak? Lehetett volna vastagabban bevonni a tortát, de legalább elfogyott egy pillanat alatt.

Úgy látszik, most csak tortáim vannak csúnyák, de most is egy torta következik. Józsikának, az unokaöcsémnek készült a szülinapjára. Ebben az esetben egy kicsit megbocsájtóbb vagyok magammal szemben, mert ez a gerincműtétem után készült kb. három héttel. Nem mertem nekikezdeni egy nagyobb horderejű tortának, ezért ostyás mellett döntöttem. Viszont elfelejtettem hozzá hidegzselét rendelni, így maradt a házi zselatinos megoldás. Látszik is rajta...

A mostani nem olyan vészes, de azért megmutatom. Fekete erdei meggytorta.
A teteje szép, de az oldala...

Volt egy próbálkozásom, ami a zebratorta mintájára készült, de különböző színű ételfestékekkel, próba gyanánt. Nem sok sikerrel.
A torták végére értem, következzenek az ételek.

Az első körben bemutatok pár ételt még a blogom kezdetéről, amikor még fogalmam sem volt az ételfotózás rejtelmeiről, amiről igazából még most sincs sok. De azért lelkesen próbálkozom.

Fogalmam sincs, hogy milyen levesek ezek, mert nem látszik. Akkor még nem ezt tartottam fontosnak, hanem azt, hogy pontosan azt lássák mások, amit én eszek ebédre. Később rájöttem, hogy ha egy picit kevesebb lével szedem a tányérba, akkor látszik a "belseje" is.
Van itt olyan is, ami a ronda, de finom kategóriába tartozik, gomba fűszervajjal megsütve.
Próbálkoztam a szép tálalással, de talán egy pár salátalevél feldobta volna a színösszeállítást. Nem a legszebb látvány.

A totális katasztrófa szép példája a sült mákos tészta, amit egyébként csak nagyon ritkán szeretek. Próbáltam egy kicsit változtatni rajta és muffinforma mélyedéseibe gyömöszöltem. Megsütöttem. Nem lett finom. Apa sem szerette.
A legutolsó, amit nem biztos, hogy még egyszer az életben megismétlek az a kandírozott gesztenye. Isteni finom, de nem feltétlenül éri meg a procedúrát, ami az elkészítésével jár. Nagyon hosszadalmas az eljárás, ráadásul nekem nem maradtak egyben a szemek, de mire a fotózáshoz értem volna, már csak ennyi maradt, mert az egész család rájárt. A képen is apa keze látható. Nem is lehet ezekről a morzsákról jó fotót készíteni.

Így utólag most az egyszer sajnálom, hogy nagyobb bakikkal nem tudok szolgálni, de a legnagyobb tragédiákat le sem szoktam fotózni. Láthatjátok, hogy a gasztroblogger is ember. Vannak rossz napok, rossz ételek, vagy receptek. Nem lehet mindig a topon lenni, de a legrosszabból is a legjobbat próbálom kihozni. Fő az optimizmus! :)

8 megjegyzés:

  1. Dia, nem semmi Csaj vagy! Nagyon jók ezek a rosszak is! Egyébként én nem látom olyan katasztrofálisnak a dolgaidat, de Te voltál ott!
    Na, meg BEVÁLLALTAD, és ez a lényeg!

    VálaszTörlés
  2. Én sem látom annyira rossznak. :) Bánom, hogy nem fotóztam le soha, ami nem sikerült nekem. :)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm! :) Kár hogy nem volt olyan igazán bevállalós rontom-bontom fotóm. :)))

    VálaszTörlés
  4. Dia!

    Mindegy hogy néz ki csak az ízérzéked nyerd vissza, kérlek! 21.-ére finomat csinálj :))

    Addig is Puszka!

    MSE

    VálaszTörlés
  5. Mindent megteszek az ügy érdekében! :)))

    VálaszTörlés
  6. Szia Dia! Aranyos a bejegyzésed, magamra ismertem néhol. Én is leírtam az utóbbi 2 látványos ügyeskedésem, sajnos a legtöbbről nekem sincs fotóm. de ezután direkt utazni fogok a fotókra, a hajtépés helyett :))

    VálaszTörlés
  7. De jó volt olvasni! A sült mákos tésztásnál nagyon jót nevettem! :-) Ideje nekem is összegyűjtenem a bakikat a játékra!

    VálaszTörlés