Majdnem teljesen vegetáriánus ebédek

Most, hogy teljesen egyedül voltam itthon két napig, azt főztem magamnak, amit csak kívántam. Végre ismét átadhattam magam a zöldségimádatomnak. Szerencsére azért esténként apa is örült az eredménynek.
Kedden délben a következő volt az ebéd: Levendulás sárgabarack leves és Kókusztejben párolt zöldséges köles egytál.

 A leves elkészítése tulajdonképpen nagyon egyszerű és semmi extra nincs benne, leszámítva azt a tényt, hogy beleszórtam egy jó nagy csipet levendulavirágot főzés közben.
Tehát: Feldaraboltam hét szem sárgabarackot apró kockákra. Felöntöttem úgy egy liter vízzel és adtam hozzá ízlés szerint cukrot és citromlevet. Megízesítettem egy jó nagy csipet levendulavirággal és puhára főztem. A végén egy evőkanálnyi kukoricakeményítőt elkevertem egy kevés hideg vízzel és elkevertem. Ezt adtam a rotyogó leveshez és besűrítettem. 
A második fogáshoz az ötletet egy most megjelent receptes újságból (Ízek és érzések) vettem. 
3 evőkanálnyi olívaolajon üvegesre pároltam egy nagy apróra vágott vöröshagymát és egy nagy gerezd aprított fokhagymát. Hozzá adtam a csíkokra vágott 1 nagy kaliforniai paprikát, 1 meghámozott és negyed szeletekre vágott padlizsánt, 15 dkg megtisztított és 2-2,5 cm-re vágott ceruzababot és egy kisebb darab friss lereszelt gyömbért. Kevergetve pároljuk. Megsózzuk, picit bátrabban, mint én, mert a kókusztejtől picit édeskés lesz. A kölest hozzáadjuk és alaposan elkeverjük. A 400 ml kókusztejet aláöntjük és lassú tűzön, néha megkeverve puhára pároljuk. Amikor már majdnem beitta az összes nedvességet, letakarjuk és fedő alatt, tűz nélkül pároljuk. Apróra vágott csilipaprikával tálaljuk.


Szerdán délben már halat is sütöttem, tehát ez az oka a majdnem szónak a címben. Az ebéd: Egzotikus gombaleves enoki gombából, üvegtésztával és Fóliában sütött egész pisztráng édesköménnyel, csilivel és édesburgonya pürével.

Ez pont egy olyan ebéd lett, amihez felhasználhattam az összes olyan dolgot itthonról, amit csak úgy össze-vissza vásároltam. Pl. enoki gomba, édeskömény, édesburgonya, csili, pisztráng. 
Az enoki gombáról korábban olvastam minden jót, de beszerezni itt a környéken teljesen esélytelen volt. Amíg meg nem láttam az egyik bevásárlóközpontban. És ugyanez érvényes az édesburgonyára is. Édesköménnyel már főztem korábban is és teljesen a rajongója lettem. A csili pedig... Valahogy mostanában az erős ételekre vágyom! Egyfolytában! 
A leveshez egy kisebb fazékban felforraltam egy liternyi zöldségerőlevest, majd adtam hozzá úgy egy jó evőkanálnyi szezámolajat és 2-3 evőkanálnyi szójaszószt, egy kisebb darab lereszelt friss gyömbért és egy jó nagy csipet szárított ázsiai citromfüvet. Ehhez borítottam a kis doboznyi tövétől megtisztított enoki gombát  és még egy kevés forró vízben megáztatott szárított fafül gombát. Együtt főztem öt percig, majd bele került a marék üvegtészta is. Ezzel már nem kell főzni, elég lefedni és állni hagyni pár percig. Naggyon finom lett! :))) 
A második fogáshoz először egy alufólia darabot vágtam. Erre karikáztam egy egész újkrumplit, majd rá egy kisebb édesköményt. Erre jött két gerezd fokhagyma vékonyra szeletelve és egy kevés csilipaprika szintén csíkokra vágva. Alaposan megsóztam, megborsoztam és meglocsoltam egy kevés olívaolajjal, na meg egy pár csepp citromlével. 

A fagyasztott pisztrángot megmostam, majd azt is megízesítettem sóval, borssal. A pocijába tettem két karika citromot is. Ráfektettek az ágyikójára, még egy kis olívaolaj, becsomagolás és be a forró sütőbe. Kb. egy órán keresztül pároltam, sütöttem, amíg kész lett, illetve a teteje is egy picit megpirult. Az édesburgonya püréhez az édesburgonyát meghámoztam, majd apróbb kockákra vágtam. Bő sós vízben puhára főztem, majd leöntöttem a levét és egy kis sót, borsot és olívaolajat hozzáadva pürésítettem. Fantasztikus ízvilágot kaptam. Az édes püré nagyon jól kiegészíti a fokhagymás-savanykás-csípős-halas ízt.

Gyorsan!

Nagyon gyorsan kell tudósítanom. Amióta mindkét gyermekem egész napos óvodás, még kevesebb időm van, mint annak előtte. Nem tudom hogy van ez, de egyszerűen úgy érzem, hogy még annyi, de annyi dolgom van. Ez az érzés egyfolytában nyomaszt. Számba veszem a fejemben a teendőket és sosincs vége, mindig kitalálok valamit. Most éppen a változatosság kedvéért eperbőrt készítek. (majd leírom, hogy mi is az és hogyan készül) Tegnap egész nap pektin után rohangáltam, amit nem találtam, majd ezen felbuzdulva, elkészítettem. A minap képkeretet készítettem a család minden tagjának egyedit. Ma piskótákat kell sütnöm, hogy tortává váljanak. Ja, estére már készítettem egy jó kis tiramisut, mert megyünk Mihály napra. Lehet, hogy ez most így egyszerre egy kicsit zavaros, de már megint sietnem kell! :))))
A mai ebéd: Fehérjenapra: (már megint) Tejszínes gombaleves és Omlett camemberrel és zöldségekkel.

 Jövő hétre pedig már tervben van a garázsrámolás a barátnőmmel! Jó kis csajos program. Utána pedig pizzát fogunk rendelni!

Szeptember 1.

Elérkezett ez a nap is. Amikor Melcsi már az óvoda kövét koptatja, Ami még itthon van velem kettesben. Már nem sokáig. Ez volt az utolsó nyarunk, amit együtt tölthettünk hármasban (néha négyesben) teljes egészében. Kicsit szomorú vagyok, ha erre gondolok, de az élet halad a maga útján, a gyerekek felnőnek, mi pedig öregszünk, még ha nem is akarjuk ezt bevallani magunknak. Furcsa lesz, ha már nem lesz itthon senki sem mindennap. Ráadásul szembesülnöm kellett azzal a ténnyel is, hogy Amanda oviba szoktatása nem lesz egy könnyű feladat. Ma ugyanis, miután elvittük Melindát, közölte, hogy ő bizony nem akar oviba járni és a kezemet annyira szorongatta, hogy azt hittem össze is nőtt talán. Jövő héttől kezdve három héten keresztül minden délelőtt megyünk egy kicsit ovizni, szokni a környezetet, ami kissé mókásan hangzik, hiszen gyakorlatilag a születése óta, azaz három éve minden nap oda járunk Melcsiért. A főzés marad estére.
Ezután a lelkizés után kellett valami olyan kaja, ami feldob, így az ebéd az én kedvemért tejszínes gombaleves és csevapcsicsa. A csevapcsicsa receptet a Mesterszakács.eu oldalról töltöttem le. Érdekes volt számomra, hogy a húsban nincs hagyma. Egyszer-kétszer már volt csevapcsicsás próbálkozásom, de nem nagyon jól sült el. A mostani is csak azért nem tökéletes, mert odaragadt a kontakt-grillhez és emiatt nem lett olyan jó roppanós kérges a külseje. Ennek ellenére nagyon finom és a mellé rittyentett kétféle salátaöntet és a sózott lilahagyma jól kiegészítette. Az első salátaöntet a már megszokott kefires-fokhagymás, míg a másik egy újfajta paradicsomos verzió. Az eredeti recept szerint paradicsomokat kell leforrázni és kifilézni, én ezzel szemben most darabolt paradicsomkonzervet használtam. Egy nagyobb tálban összekevertem egy evőkanálnyi Tokaji borecetet furmintból és még két evőkanálnyi sima ecetet. Ebbe szórtam ízlés szerint egy pici sót és fehér borsot, meg kb. 1 evőkanálnyi cukrot. Ezt alaposan összekevertem habverővel 6 evőkanálnyi olívaolajjal és beleöntöttem a paradicsomkonzervet. Megízesítettem úgy 2 evőkanálnyi friss aprított bazsalikommal és 12 db apróra vágott olívabogyóval.

Ismét eljött egy fehérjenap. A mai nap főszereplője leginkább a gomba és a tojás. Tegnap vettem egy kisebb dobozka barna csiperkegombát, ez adta a mai ebéd fő motívumát. A leves egyértelműen gombaleves, amibe ezúttal nem tettem lisztet és nokedlit sem. Viszont ma nyugodtan mehetett bele tejföl.
A második fogás egy frittata nevű olasz étel. Magyarul ezt nemes egyszerűséggel omlettnek neveznénk. A nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Ez alkalommal felütöttem 10 tojást, majd egy picit megsóztam és megborsoztam. Ebbe kevertem el egy kisebb darab cukkinit, amit előzőleg lereszeltem, megsóztam, állni hagytam, majd jól kicsavartam. Került még bele úgy 5 dkg-nyi barna csiperkegomba nagyobb falatokra vágva, na meg egy friss mozzarella sajtgömb szintén nagyobb falatokra vágva. Hmmmm, gondolkodom, gondolkodom! Ja! Van benne még egy kifilézett és apróra vágott paradicsom és egy jó nagy marék apró garnélarák. Az egészet egy előmelegített és kissé kiolajozott serpenyőbe öntöttem és lassú tűzön egy jó fél óráig lefedve sütöttem, pároltam. És hogy ne árválkodjon magában a tányéron még körberaktam friss zöldségekből (paradicsom, kaliforniai paprika, uborka, saláta, lilahagyma) készült salátával. Meglocsoltam egy kefirből, sóval, borssal, fokhagymával és snidlinggel készült dresszinggel.

Hétfőn pedig már beszámolhatok majd a hétvégi tortatermésről is. :)

HÉ torta és erdőillatú menü

Hé, azaz Házassági évfordulós torta. Nem maradtunk ezen a jeles eseményen sem torta nélkül. Nem kell valami grandiózusra és extrára gondolni, csak egy picike oroszkrém tortára. A nyolc eltelt év alkalmából egy nyolc szeletes tortácska volt a meglepetés.

Nem a legszebb a díszítés, és a fényviszonyok sem a legmegfelelőbbek, de a miénk és finom!

Tegnap teljesen felvillanyozódtam az ebéd elkészítése után, na meg még mindig ugyanaz a szakácskönyv ad nekem inspirációt a főzéshez, tehát a mai egy erdőillatú ebéd lett. A leves gombából készült, sajnos nem erdei gombából, de azért az erdőt idézi.

A főfogás pedig egy egybensült sertéshús, amit akár vadhúsból is elkészíthetünk. Az ízesítése, a fűszerezése teszi erőillatúvá. A legmarkánsabb és legjobban domináló fűszere a borókabogyó. A tejszínes krumplipüré remekül kiegészíti.

Tálalva:

Almával sütöttem, bár az eredeti recept szerint fügével kellett volna. Annak viszont  most nincs szezonja. Majd azzal is kipróbáljuk egyszer.