Elmaradtam egy picit

Amiatt, hogy mostanában egy picit kapkodós vagyok, elfelejtettem megmutatni két tortát? sütikét?. Na mindegy! Az első egy málnás cheesecake tortácska, amit már ezen a nyáron készítettem egy párat, ezt most nem is fényképeztem le, mert egyrészt elfelejtettem, másrészt már csináltam ugyanilyet.

Na ez lenne az kérem szépen! :) Vékony piskóta talppal.
Érdekes kis története lett ennek a picike kis tortácskának. A szomszédasszonyom, aki még mindig nem asszonyos elment a hétvégére a családjával pihenni. Egyik este csörög a telefonom, én beleszólok lelkesen, mire a férje suttogva mondja, hogy ő az. Egyből suttogtam én is és gyorsan elhadarta, hogy mit szeretne és mikorra, mert akkor lesz az asszonyka szülinapja. Meg is csináltam a szeretett süteményt és volt is nagy meglepetés, mert tortaügyben jól tudok titkot tartani. :)
A másik sütike a mi Misi tatánknak készült, aki ugyan valójában nem a mi tatánk, de már ez a név ráragadt. A gyerekek is így hívják. Neki volt tegnap a névnapja és egy rögtönzött névnapi meglepetés bulit szervezett neki anyósom. Tényleg meglepődött, mert nem is sejtett semmit. Már nekünk is örült, de amikor megtudta, hogy lesz kaja is meg süti is... :))) A sütit természetesen én vittem, ami most tiramisu lett.

A dekoráció azért ilyen, amilyen, mert az elmúlt években Mihály napkor mindig nyaralni voltak külföldön. Most nyaralás helyett maradt a naplementés-delfines tiramisu.
A mai ebédet viszont már nem lehetett elsumákolni, mert ma nincs a gyerekeknek ovi. Ismételten közvélemény kutatást tartottam gyermekeim körében (persze egy kicsit irányítva, hogy a diétába is beilleszthető legyen). Az ebéd így egy jó kis fehérbab leves lett, amibe még tettem a répán kívül zöldbabot és krumplit is. Rántás nincs benne. A második nekik tejberizs, amit nagyon-de-nagyon ritkán főzök. Nem szeretem egyszerűen a tejes ételek illatát (ld. még tejbegríz). Most viszont az allergiám miatt gyakorlatilag nincs szaglásom, így mehetett a tejberizs is. Nekünk apával, pedig barna rizs dobva-rázva sült zöldségekkel (fagyasztott ínyenc zöldségkeverék+paprika+paradicsom).

Most pedig megyek tortát gyártani. Sógornőm készülj! :)

Kétféle málnás cheesecake és egy Micimackó

Visszaemlékezés: Amikor még nem fogyókúráztunk, az utóbbi időben bizony elpusztítottunk egy pár sajttortát. Szerencsére azért a szomszédoknak és a családnak is mindig jutott belőle. :)
Így történhetett, hogy a "szomszédasszonyom" és ezt most azért írtam idézőjelbe, mert a szomszédom ugyan, de egyáltalán nem lehetne ráfogni, hogy asszonyos, pedig már két csemetéje is van, kért meg, hogy készítsek nekik egy kisebbet, aminek az alja vékony piskóta. Ugyanis lakodalomba mentek és vinni kellett tortát. Akkor pedig legyen olyan, amit ők is szívesen fogyasztanak. Mindez szombatra kellet, amikor a nemzetközi Cheesecake Day (sajttorta nap) volt. Így nemcsak finom és szép, de teljesen trendi tortát vittek. :)

Úgy látszik, hogy ez lett a nyár kedvence, mert egy vasárnapi névnapra is ilyet készítettem, csak annak a talpa a megszokott kekszes volt. Mivel névnapra készült, nem kerek, hanem szögletes lett.

Micimackó pedig csak úgy bekopogtatott hozzánk. Mégpedig egy nagyon aranyos kisfiúnak lett a szülinapi tortája. Ő Barnabás és Amanda jövendőbeli ovis csoporttársa. Mondanom sem kell ezek után, hogy a kisfiú nővére pedig Melindámnak az ovis csoporttársa. Teljesen egykorúak a gyermekeink. :) Szóval Barninak egy Micimacis torta készült, ami belül tejszínes-joghurtos-málnás lett, ugyanúgy, mint annak idején a nővére tortája.

Eleinte erősen elgondolkodtam egy 3D-s Micimackón, de azt már a tervezésnél gondoltam, hogy nem leszek a topon, így maradt a 2D-s. Sárgára színezett Unidec-et gyúrtam össze natúr marcipánnal kb. fele-fele arányban, ez lett a bevonat. Micimackó körvonalait belekarcoltam a burkolatba, amit később ganache-al (csoki, tejszín) körbe is rajzoltam. A vonalpontosságra nem vagyok teljesen büszke, mert eléggé remegett a kezem. A jellegzetes piros póló szintén külön lett kivágva piros Unidec-ből.

Mivel nem nagyon tetszett a végeredmény a kesze-kusza vonalak miatt, próbáltam ellensúlyozni egy kis díszítéssel. Készítettem mellé egy mézes bödönt

és egy méhecskét.

Így már elviselhetőbb volt a látvány a szememnek.

Ezen a hétvégén készítettem még egy tortát, amit már legalább egy hónappal ezelőtt beírtam a naptáramba. Kicsit sejtelmesen írok róla, mert az ünnepelt csak estére kapja meg, ezért még nem is mutathatom meg. Elöljáróban csak ennyit sejtethetek belőle:

A többit majd holnap!

Mindeközben még mindig diétázunk. Pénteken este szalonnasütés a szakadó esőben, de azért lelkesen ettem a kis gluténmentes zsíros kenyeremet sok-sok lilahagymával. Szénhidrátnap volt. A szalonna el lett téve fehérjenapra. A szombat a gyümölcsnap örömeivel telt, majd következett a vasárnap, amikor fehérjenap várt ránk. Az ebédünk csontleves és sült csirke színes salátával (lilakáposzta, lilahagyma, jégsaláta, répa, uborka, paradicsom, kaliforniai paprika), kefires öntettel (kefir, só, bors, fokhagyma).

Vacsorára pedig megettem a várva-várt süt szalonnámat egy finom paradicsomos-mozzarellás salátával.

Saláta recept itt.

Szalonnával.

A mai napunk keményítőnap. Az ebéd bableves zöldségesen és paprikás krumpli céklával.

Vége a szabadságnak!

Két hetes szabadság után újra itt vagyok. Olyannyira szabadságon voltam, hogy még a konyhába sem voltam hajlandó bemenni (nem, mintha nem szeretnék sütni, főzni), éppen ezért leginkább étteremben ettünk. Na és az sem elhanyagolható, hogy közben nyaralni is voltunk. A nyaralás alatt annyira megterheltük az emésztőrendszerünket, hogy röpke egy hét alatt fel is szaladt ránk egy pár kiló plusz. Most itthon pihenjük ki a fáradalmakat. Végre egy kis házi koszt. Azt hiszem én alkalmatlan lennék arra, hogy mindig étteremben egyek és apánk is. Az utolsó nap már inkább nem ettünk semmit, azzal a felkiáltással, hogy: -Ha most étteremben kell enni valamit én belehalok! Nem vagyunk ekkora zabálásokhoz szokva. Éppen ezért most elkezdtük a kedvenc diétánkat, ami a 90 napos. Ez nem azt jelenti, hogy mostantól 90 napig nem főzök, csupán másképpen főzök. A mai nap a fehérjenap, tehát ehetünk húst, tojást, tejtermékeket és rengeteg friss zöldséget. Végre eljött az én időm! Zöldségek! Tartsatok velem továbbra is! :)))
A mai ebéd: Csontleves zöldségekkel tészta nélkül és Kapros juhtúróval töltött sertéstekercsek színes salátával, fűszeres joghurtos öntettel.

Ui.: Aki azt gondolja, hogy ez idő alatt valóban elkerültem a konyhát, az nem ismer engem. :)))) A nyaralásból hazajövet, éppen a megérkezésünk napján volt a sógornőm névnapja. Már éppen elindultunk hazafelé, amikor felhívott telefonon, hogy este buli lesz és én viszem a tortát! Szép kihívás! Állok elébe! Nem olyan komoly és nehéz, de mégis megcsináltam röpke fél óra alatt:

Külön fotózásra viszont már tényleg nem volt idő, így az ünnepelttel együtt látható a torta. Málnás cheesecake.

Ez a két nappal későbbi reprodukció!

A következő, ami szintén torta, a jegesmedve torta. Egy nagyon kedves ismerősöm (akinek készült a quad és a ház torta is) még egy jó hónappal ezelőtt kért meg erre a tortára és ezért is készítettem el. E-mail-ben kaptam egy képet a kislánya kedvenc macijáról és azt kellett megjeleníteni tortában (a lényeg a mellény és a zokni).

Íme a maci, és íme a grillázsos krémes tortamaci:

Ülőre sajnos nem mertem megcsinálni, mert egyrészt nagyon meleg volt, másrészt meg nagyon nagy volt a torta (30 szeletes). Viszont készítettem fázisfotókat.

Betöltve. Mögötte a terv, amit én rajzoltam. :)))

 Kivágva.

Kifaragva, körbekenve felülnézet.

Oldalnézet. (akár egy kutyus is lehetne)

Leburkolva felülről.

Oldalról.

Zokni, mellény, fül.

Már van szeme, szája, orra.

Még nem szőrös.

Szőrösen.

... és még mindig nincs vége!, mert közben csináltam eperfagyit és készült apa keze által paradicsomos húsgombócos tészta és én is főztem egy nagyon jó zöldbab főzeléket fasírttal, és még nem is említettem a gombalevest és a rántott zöldségeket!

 A legvégén pedig következzenek a díjak. A nyaralás alatt láttam meg, hogy végre megjelent a Mindmegette Recepttár legújabb száma, amiben megjelent egy receptem, amiért korábban kaptam a Philips rúdmixert is. Majd miután nem nyertem a Gyulai Májas receptversenyen, kaptam egy emléklapot.

És az utolsó, amit kaptam:

Mummy-tól kaptam, és ismét nagyon szépen köszönöm! Ennek a díjnak is vannak szabályai:

1. Köszönd meg annak, akitől kaptad.
2. Írj egy bejegyzést.
3. Küldd tovább 12 blognak.
4. Értesítsd a kiválasztott blogokat.


Az első két pont kipipálva, jöjjön a többi:

Kicsit lehet, hogy megszegem a szabályokat, mert csak itt ülök a gép előtt és bámulom az általam olvasott blogok listáját és egyszerűen most nem tudok választani. Mindenkit imádok, mindenkit szeretek nézni, olvasni. Ezúton értesítek mindenkit, hogy megkapjátok tőlem "is" ezt a díjat! Hurrá!

Házikó és cheesecake

Tegnap megint elmaradt a posztolás, de megbocsájtható "bűn" ez. Jövő héten úgyis szabadságon leszek, és lehet, hogy egyáltalán nem is fogok írni. A tegnapi ebéd úgysem érdemel említést sem, mert maradékot ettünk.

Viszont ami ezután következett, na az már valami. Elsőként a házikó tortáról szeretnék írni. A kérés az volt, hogy egy építész ismerősünknek a meglepetés szülinapi bulijára készüljön egy 30 szeletes ház torta. A kedvenc ízt nem sikerült kideríteni, így csokis lett, mert azt mindenki szereti. Azt gondoltam, hogy egy ház elkészítése egyszerű feladat, de nagyon feladta a leckét és jól kifogott rajtam. Tényleg építésznek kell lenni hozzá? :) Megsütöttem a piskótát jó nagy ráhagyással, hogy a faragásnál esetlegesen kárba menő részek miatt se legyen kevés. Szépen alulról építkeztem (már ahogy szokás!). Akkor kezdődtek a problémák, amikor kevés lett a krém! Így még sosem jártam, de elszámoltam a krém mennyiséget és bizony kevés lett! Gyors pánikszerű krémkészítésbe kezdtem. Nem könnyítette meg a dolgomat a meleg sem, de azért sikerült felhúznom egy házat. Szépen át akartam emelni a tortacsipkés tortaalátétre, de nem tudtam megemelni. Addig nyúztam az alányúlkálással, hogy teljesen szétroncsolódott az alsó réteg, majd az átemelés után el is csúszott és egy kicsit meg is nyekkent. :( Nem voltam büszke magamra, de bizony megsirattam! Újult erővel kezdtem hozzá újra! Szétszedtem és újra felépítettem a házat. Végre sikerült! Betettem a hűtőbe, hogy jól lehűljön és tudjak rajta dolgozni. Unidec burkolást kapott, amit oldalanként oldottam meg, így a szögletek valóban szögletesek is maradtak. Az egyik oldal sarkán levágtam az Unidec-ből és egy vékonyabb réteg téglamintás részt toldottam alá. Így egy picit romos hatást kelt és sokkal életszerűbb. A tetőt először bevontam egy nagyon vékony réteggel, majd erre raktam fel szépen egyesével a cserepeket, amit utólag air brush-al fújtam le. Került rá még ajtó és ablak is. Ezeket barna márvány mintás Unidecből készítettem. Nem maradt más hátra, mint a végső díszítés. Tégladarabkák barna kandiscukorból és fű fokhagymanyomón kinyomott zöld Unidecből, és a nyitott ablak alá két sárga virág. Na és járólapok.

Ezután még hihetetlen, de bizony nagyon tortázhatnékom volt. Már vagy két hete egyfolytában valami krémes gyümölcsös tortára vágyom. Lehetett volna egy sima gyümitorta is, de mostanában mindenhol csak a cheesecake (sajttorta) kacsint rám. Szinte minden blogon megjelent mostanában egyszer. Gyorsan elmentem és beszereztem a hozzávalókat. Az elkészítése nagyon egyszerű.
Az alaphoz vegyünk egy fél csomag Győri édes Zabfalatokat és 5 dkg vajat. A kekszet összezúzzuk és összeforgatjuk a felolvasztott vajjal. Jól belelapogatjuk egy kisebb 17-18 cm átmérőjű tortaformába, és berakjuk a hűtőbe, hogy jól összeálljon. Erre jön a krém: 1 kis pohár natúr joghurtot elkeverünk 25 dkg mascarpone-val, ízlés szerint porcukorral, vanília kivonattal és esetleg citromlével. Az egészbe beleforgatunk 3 dl tejszínből vert habot. Rásimogatjuk a kihűlt kekszes alapra és vissza a hűtőbe. A koronája a tortának az epres rész, amit akár előző este is elkészíthetünk. 2 dl vízből és 10 dkg cukorból szirupot főztem, amibe forrás után beledobtam egy kiskanálnyi levendulavirágot és két darab kezeletlen citromhéjat. Ízesítettem még egy kevés citromlével és az alapos forralás után elzártam alatta a tüzet. Ekkor raktam bele az epret és hagytam őket együtt kihűlni és jól összeérni. Ebből a kihűlt eperből raktam a torta tetejére, ami egyáltalán nem baj, hogy végigfolyik az oldalán is.

A mai ebéd ehhez képest nagyon egyszerű, de igazi nyári vakációs ebéd. Zellerleves levesgyönggyel (ami a gyerekek kedvence, így bármilyen levest hajlandóak megenni) és paprikás krumpli kovászos uborkával (a gyerekeknek uborkasalátával).
Érdekes dolog ez a kovászos uborka. Valahogy a gyerekek zöme nem szereti, de aztán felnőtt korunkra megszeretjük. Erre is biztos meg kell érni.