Hagyományos

Nagy általánosságokban tekintve nem szeretem a teljesen hagyományos dolgokat. De csak nagy általánosságokban tekintve! Ugyanis vannak dolgok, amik úgy vannak jól, ahogyan vannak. Gondolok itt például a töltött káposztára, vagy egy jó bográcsos marhapörköltre. Tortákban már nem vagyok ennyire konzervatív, mert szinte semmilyen hagyományos torta nem a kedvencem, sőt szeretem az ízeket is jól megcsavarni, vagy legalább felturbózni egy kis friss gyümölccsel. A hétvégén viszont volt szerencsém egy olyan igazi falusi fényképes tortát készíteni... Felhívott ugyanis egy pár nappal ezelőtt apának az egyik munkatársa. Megkérdezte, hogy festett tortát készítek-e? Természetesen rávágtam, hogy igen és már előre örültem a festményemnek. Megkérdeztem, hogy mit kellene a tortára festeni, mire azt mondta, hogy elküldi mail-ben. Már dörzsölgettem a tenyereimet, hogy valami jó kis logó, vagy egyedi kép. De nagy volt a csalódás, amikor megérkezett a fotó. :((( Egy családi fényképet kaptam öt gyerekről, ami fotoshop-al össze volt vagdosva. Hát én ezt nem nevezném festésnek, mert rányomtattam ehető ostyára ételfestékkel és ez került a tortára díszként. A másik kikötés az volt, hogy ne legyen burkolt, csak egy egyszerű tejszínes-gesztenyés torta. Hát, nem mondom, hogy a kedvencemmé vált! Sajnos ezeket a tortákat még mindig nem tudom szépen díszíteni.

A hagyományos témakörhöz kapcsolódik a mai ebéd is, ami még a hétvégi maradék, de nekem azért tökéletes. Csirkehúsleves és Sült csirke krumplipürével és Lekváros bukta: