Cékla

Egy külön bejegyzést szánok neki, abból az alkalomból, hogy szezonja van és a mai ebédben is főszerepet kapott. És egyébként is imádom. Nagyon sokan nem szeretik a céklát, de ezt annak tudom be, hogy gyerekkorunkban semmi másra nem használtuk a céklát, csak savanyúságnak. Pedig a cékla másra is nagyon finom. Ne feltétlenül a savanyú és rágós borzalomra gondoljunk (bár én azt is szeretem). Zöldségként használva igenis nagyon kellemes, pikáns íze van.
Reggeli torna gyanánt ma a piacon kóboroltam jól felpakolva és gyönyörű, zsenge céklát kaptam. Egyből a rizottó jutott az eszembe. Ebben a formában ugyanis még nem ettem, de nagyon vágytam rá. Persze, hogy a diéta ideje alatt talál meg ez az étel, mert parmezánnal lenne az igazi, de ezt most nem lehet. Most vörösborral készítettem, a cékla színe miatt úgy gondoltam ez jobban illik hozzá. A receptet leírom ide is, mert még nem tudom kezelni az új felületét a weboldalamnak.
2 evőkanálnyi olívaolajon megfuttattam 1 fél fej apróra vágott vöröshagymát. Ehhez borítottam az 1 nagy fej megtisztított és kisebb kockákra vágott nyers céklát. Addig kevergettem a tűzön, amíg félig megpuhult. Ekkor hozzá adtam 20 dkg rizottó rizst és folyamatos kevergetés mellett kissé megpirítottam. Mehetett hozzá egy deci finom száraz vörösbor, amit szintén folyamatos kevergetés mellett magába szívott a rizs. Most kezdődik az unalmas rész, de megéri. Egy liternyi forró zöldség alaplevet, merőkanalanként kell adagolni a rizshez, mindig megvárva, hogy magába szívja a nedvességet, folyamatosan kevergetve. Ettől lesz olyan selymesen krémes. Az utolsó előtti kanál alaplénél beleborítottam még 10 dkg fagyasztott borsót is és végül az utolsó kanálnyi lé, amit már nem kell teljesen felszívjon a rizs. Félrehúzzuk a tűzről és beledobunk 2 dkg vajat. Úgy az igazi, ha parmezánnal tálaljuk.

És ez még az ebéd egyik pici sarka. A leves egy egyszerű zöldséges krumplileves, amit rántás nélkül készítettem egy kis burgonyakeményítővel besűrítve, tészta nélkül. Apa kérésére pedig hagymás-paradicsomos bab készült csilis kukoricapuffanccsal. Ez sem egy túl bonyolult étel. A karikára vágott 2 nagy fej hagymát megpároltam 2 evőkanálnyi olajon, majd felöntöttem egy jó fél liternyi paradicsomlével. Ebbe borítottam a megfőtt vörös babot (nem volt itthon fehér bab!!!). Picit utóízesítettem egy kis sóval és kész.
A kukoricapuffancshoz egy konzervdoboz lecsöpögtetett kukoricát elkevertem két tojással, egy pici sóval, pici csiliporral és kukoricadarával. Majd a végén kiegészítettem extrudált kukoricapehellyel. Lapos gombócokat formáztam nedves kézzel és forró olajban kisütöttem.