Egyedül

Tegnap óta a legkisebb is teljes értékű óvodás. Így már mindkét gyermekem eljár dolgozni. Apa is dolgozik ugye, de én most töltöm édes szabadságomat 6 év után. Most kitombolhatom magam, rendet rakhatok az összes szekrényben, hangosan hallgathatom a zenét egész nap, akkor megyek vásárolni és oda, ahová csak akarok, ráadásul szépen lassan, komótosan végignézve mindent és ami a lényeg: azt főzök, amit csak akarok, amit szeretek.
Egész reggel a piacon bóklásztam, alaposan bevásároltam, jó sokat cipekedtem (letudva a reggeli torna). Csodálatos brokkolit vettem és krémlevest főztem belőle, most a krumplit kihagytam belőle, de azért mehetett bele tejszín és reszelt sajt is. Csak úgy még csináltam sajtchips-et is.
A rakott káposzta abszolút kedvenc nálam, illetve minden ami savanyú, vagy nem savanyú káposztából készül. Egyszemélyes adagot főztem, mert tudom, hogy senki nem kér majd belőle, de így is alaposan túlméreteztem a mennyiséget. A legkisebb jénai tálamban készült, de vacsira is ezt fogok enni. Nem baj, mert imádom! Mellesleg a rizs helyett (mert fehérjenap van és a rizs ugye nem fehérje, hanem keményítő) ma puffasztott amaránt (nagyon magas a fehérjetartalma) dúsította a húst.

Holnapra pedig már bevásároltam kaporból és zöldbabból, meg sütőtökből. Na ebből mi lesz?