Bevallom őszintén, hogy évekig nem ettem meg a sült tököt, mert nem szerettem. A férjem viszont lelkes sült tök rajongó. Más formában ő sem szerette ezt a finomságot, eddig. Mivel lelkesen próbálkozom mindenféle újítással, kipróbáltam a sütőtök krémlevest elsőként. Gondoltam, nem lehet az annyira rossz, ha olyan sok ember szereti. Az első sós változat annyira nem jött be, hogy utána évekig meg sem fordult a fejemben, hogy ismét elővegyem a tököt más recepthez. De az idén kipróbáltuk a sütőtök krémleves édes változatát, amihez természetesen még a neten sem találtam receptet, ezért én találtam ki. Mondhatom, nagyon jól sikerült. Ezen felbuzdulva ma már több ételben is használom ezt a finom zöldséget?! Jól beindult az agyam, amikor anyu mondta, hogy evett sütőtök lekvárt, de a pontos receptet nem tudja. Ő elkészítette az ő változatát, de a családban nem aratott akkora sikert, mint amekkorára számított. Ma és is megcsináltam az én verziómat és isteni lett. Megkínáltam vele a szomszéd bácsit, aki nem tudta miből készült és el volt ájulva, hogy milyen finom. Hát még, amikor megtudta, hogy miből készült. :)
Itt van ez a csoda képekben. A receptet mindjárt le is írom.
A fényképezésnél annyira szépen akartam beállítani a dolgokat, hogy izgalmamban még a kávét is kiöntöttem az asztalon (és azt hiszem a kép jobb felső sarkában látszik is).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése