A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lencse. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lencse. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 5., hétfő

Ilyen ez a mai nap! :D

Kezdjük az elején, mert már pénteken sem írtam blogot. Pénteken keményítőnap volt, ám csak egy egyszerű ételt készítettem, levest nem is, mert estére készülődve két tortát is össze kellet állítanom. Az ebéd: Lencseragu barna rizzsel. Nem kell nagyon komoly dologra gondolni, mert csak főtt lencsét kevertem össze főtt krumplival, majd ezt az egészet a maradék paradicsomos salátaöntettel és a maradék sózott lilahagymával. Ehhez főztem barna rizst és jóízűen elfogyasztottam.
Este buliba voltunk hivatalosak, ahol megünnepeltük anyósom szülinapját és a dédimama névnapját. Természetesen mindkettőnek külön torta dukált. Anyósom tortáját már régen kitaláltam, hogy milyen legyen, mert imádja a cipőket. A nem is akármilyen cipőket, a szép vékony és nagyon magas sarkú topánokat. A tortához a cipőt már előző este legyártottam, remélvén, hogy kicsit szárad másnap estig. (Nem így lett!) Készítettem egy cipősdoboz tortát, amit tejszínes csokikrémmel töltöttem meg. Kicsit elszámoltam magam a krém mennyiségét illetően, ezért még egy jó nagy adag tejszínnel meg kellett pótolni, majd még betöltéskor is ki kellett pótolni sima tejszínnel a tortát.




Egy pár anyagból készült rózsa utánzata is rákerült a tortára díszként. Mivel anyósomnak nincs kedvenc cipőmárkája, ezért kitaláltam egyet: Redshoe! Ez került rá a cipő belsejében lévő címkére és a doboz oldalára is. A merevítéseket, amik műanyag flakonból készültek, nem vettem ki, mert tortagyilkos időjárás volt, azaz párás és meleg, így az anyag lepuhult, száradás helyett és nem tartott volna.

A következő torta ötlete a sógornőmet dicséri. Ő találta ki, hogy ha dédimama, akkor húsleves. Messze földön híres a mama tyúkhúslevese csigatésztával. A szokásos kis kék zománcos fazékban. Sima piskóta tejszínes-mascarpone krémmel töltve és szederrel megspékelve. Valójában egy egyszerű formájú tortáról van szó, ami kicsit a díszítés által kelt életre. Az edény füle egyszerű forma, míg a leves megoldása inkább ötlet kérdése volt. A legfelső piskóta lap közepét kivágtam, egy kis peremet hagyva neki, amit cukormasszával bevontam, hogy a zselatinos massza ne szívódjon be a piskótába és ne is áztassa el a dekorációt. Ezután sárgára színezett vízben oldottam fel zselatint, amit olvadásig hevítettem. Miután kissé kihűlt az üregbe töltöttem. Ebbe pakoltam bele a marcipánból formázott zöldborsót, csigatésztát, amit fogpiszkálókon sodortam, a répaszeletkéket, a csirke lépét és a legtetejét megkoronáztam egy csirkelábbal. Az oldalát, hogy eltakarjam a peremet, porcukorral szórtam meg, mintha a zsír a leves szélén kezdene kissé megdermedni. Végső dekorációs elemként még egy fakanál is készült a fazék mellé.






Szombaton ismét buliba voltunk hivatalosak, mert közben az anyukán névnapját is meg kellett ünnepelni, ezért még pénteken a dínom-dánom után még két kisebb tortácskát is gyártottam az anyukámnak. Ugyebár már készült neki egy nagy, meg a sógornőm is készült ez alkalomból egy nagy tepsi sütivel, így személyre szabott mini tortákat kapott anyu ajándékba. Mind a kettő sima piskóta vaníliás krémmel és málnával.

Az első egy pirosra színezett Unidec-el burkolt és magában mintázott , majd függönyszerűen díszített és pici virágokkal megkoronázott mini tortácska.


A második egy tengeri motívumokkal díszített tortácska. Anyu imádja a vizet és a tengert, ezért kapott egy ilyen díszes tortát. Van a tetején egy nagyobb halacska, majd az oldalán tengeri hínár és rákocska, meg kagyló, tengeri csillag, tengeri uborka. Az oldalát körben hullámosra mintáztam, ami a fotón nem látszik, mert telefonnal fényképeztem.

Vasárnap gyümölcsnap volt:
Ananászban tálalt gyümölcssaláta, a gyerekeknek paradicsomleves betűtésztával és sonkás pizza volt az ebéd.

Ma viszont fehérjenap van! Ebéd: Májgaluska leves és Omlett görög salátával. Gyrekeknek: Rántott csirkemell csíkok barna rizzsel.

... és ami miatt ez lett a bejegyzés címe: olvasgattam a facebook-on az üzenőfalat, amikor észrevettem ezt: Tortadíszítés alapjai: Hegedű torta készítése, majd tovább olvasgattam ujjongva, amikor még ez is szembe jött velem: Mesterszakács: Heti ajánló Nagydia receptje.
Mellesleg szeretném megjegyezni, hogy a Facebook-on elkezdődött az őszi tortadekorációs versenyre való szavazás. Először Tetszikelni kell a Tortadíszítés alapjai oldalt, majd ezután lehet szavazni. Két kategóriában indultam: A Gyerektorta és a Fondant torta kategóriákban. Nem mondom, hogy az én tortáimra kötelező szavazni, de mindenképpen érdemes megnézni a szép tortákat és mindenki arra szavaz, amelyikre akar.

2011. augusztus 9., kedd

30. nap

Bizony, bizony! Már 30 napja csináljuk a diétát. Elértünk tehát a harmadához. Becsületesen betartjuk az előírásokat és ennek köszönhetően már fejenként 8 kilóval könnyebbek vagyunk. Bizonyos szempontból ez sok, más szempontból viszont még kevés. Nem akarok egyáltalán telhetetlennek tűnni, sőt! Büszkék vagyunk magunkra és már tervezgetjük a diéta utáni életünket is. Alapjaiban szeretnénk az életmódunkon változtatni, ami annyiban más, hogy kevesebb cukrot és lisztet eszünk majd, viszont sokkal több zöldséget és gyümölcsöt. Most nagyon jól érezzük magunkat a bőrünkben, egyre több olyan ruha jön ránk ismét, ami már egy ideje nem volt jó. Aki bizonytalan még a diétát illetően, rendelkezésére állok minden kérdésben. Csak jókat tudok mondani róla, viszont azt tudnotok kell, hogy lélekben dől el minden, tehát lelkileg fel kell rá készülni.

Első körben megemlíteném a tegnapi vacsoránkat. Apa megsütötte a pontyot, de (esküszöm én mindent megtettem) nem lett a kedvencem még mindig. Így azt megette ő, én pedig sütöttem magamnak három tükörtojást, ami mellé került egy jó kis vegyes saláta (jégsaláta, répa, paradicsom, uborka, paprika, zöldhagyma) és egy joghurtos öntet (joghurt, só, bors, fokhagyma). Pár sajtforgáccsal díszítettem a tetejét.

A mai napon a keményítőé a főszerep. Előétel gyanánt meleg lencsesaláta készült a következőképpen: Egy jó nagy maréknyi lencsét meg kell főzni sós, babérleveles vízben, majd leszűrni. Két nagyobb szem krumplit megpucolni és karikákra vágva szintén sós vízben puhára főzni, leszűrni. A kettőt még melegen összekeverjük és hozzá metélünk egy fej lilahagymát karikákra. Alaposan megsózzuk, és összekeverjük egy evőkanálnyi cukorral és egy evőkanálnyi bazsalikomos Tokaji borecettel (lehet sima ecet is). Pici vizet löttyintünk hozzá, amit úgyis magába szív, meglocsoljuk egy evőkanálnyi olívaolajjal és a legvégén megszórjuk egy kisebb maréknyi aprított petrezselyemzölddel. Nagyon jó kis étek, és valószínűleg hidegen is nagyon finom lenne, de nekünk erre most nem volt időnk. :)
A második fogás egy Provance-i zöldségragu, ami készült egy fél kiló fagyasztott ínyenc zöldségkeverékből. Az ínyenc csak a zöldségekre utal (brokkoli, karfiol, répa, borsó, kukorica, kaliforniai paprika, zöldbab). Ezt a keveréket egy jól felforrósított serpenyőben egy evőkanálnyi olajon alaposan megpirítottam, majd megszórtam ízlés szerint sóval és egy kiskanálnyi provance-i fűszerkeverékkel. Tovább pirítottam kevergetve, majd felöntöttem egy jó kortynyi vörösborral. Jól kiforraltam belőle az alkoholt, majd kapott még egy kevés vizet. 1 teáskanálnyi burgonyakeményítőt elkevertem egy kevés hideg vízzel, majd az egészet a zöldségekre borítottam. Pár percig még kevergetve melegítettem, amíg besűrűsödött. Párolt rizzsel tálaltam.