Karácsonyi bonbon

Mostanában szokás, hogy mindenki a munkahelyén megajándékozza a munkatársait is karácsony alkalmából. Ez általában úgy történik, hogy kihúz egy nevet a kalapból és neki ad valami személyeset, neki valót. Természetesen ez csak egy kis jelképes apróság, de mégis jól eső figyelmesség. Apa húzott egy nevet a munkahelyén és pontosan ugyanazt a személyt húzta, mint akit az előző évben. Ez a kolléga nem iszákos, de szereti a jóféle pálinkát. Tavaly egy kis laposüveg és pohárka szettet kapott, de valahogy kifelejtődött belőle a nedű. Na most ezt a hiányosságot pótoltuk karácsonyi bonbonok formájában.
Az alap az Aldi-ban kapható csokicsésze:

Ebből készült a bonbon. Az egyik felébe pálinkazselét töltöttem (pálinka+zselatin), míg a másikba szilvapálinkában áztatott aszalt szilvát kevertem el marcipánnal. Éppen egy pici csíkot kihagytam a tetején. A töltelék tetejére olvasztottam fel finom étcsokoládét és ráöntöttem. Szépen lesimítottam és mehetett is a hűtőbe dermedni. Legvégül egy-egy csokiból készült figurával díszítettem, amit szintén az Aldi-ban vettem.
Ezt a bejegyzést pontosan azért írtam, hogy mindenki lássa, milyen egyszerűen is lehet bonbont készíteni házilag. Tölteléknek gyakorlatilag bármit tölthetünk, ne szabjon neki határt semmi. A megajándékozott pedig biztosan örülni fog neki.
Ha alkoholos bonbont készítünk, mindenképpen hívjuk fel a megajándékozott figyelmét rá, nehogy otthon a gyerekeknek adja, vagy vezessen utána. :)

Tartozom egy képpel, ami három lett:

 Dinós bonbon formában megfagyott túrótöltelék.

 Megtalpalva!

Készen.

Ma csak egy gyors ebédre volt idő, mert apával anyagbeszerzésen voltunk. Tehát a mai ebéd leves nélkül, milánói penne.

Ui.: Már megsült a holnapra készülő torta piskótája és a krém is hűl. FCB logós torta lesz.

Mediterrán sült és jeges túróbonbon

A mai leves, ami ugye frankfurti és semmi, de semmi köze sincs Frankfurthoz, a múlt heti maradék kelkáposztából készült. A múlt héten megleptem magam egy adag főzelékkel és most egy kis leves is lett még belőle. Igaz, hogy java részét már ki kellet dobni a leveleknek, de egy levesnek még azért bőven elég volt. A család ugyan nem szereti, de a virslit kieszegetik belőle némi lével együtt, így esznek egy kevés leveskét is. Kenyérrel is mártogatnak, úgyhogy nem lehet egy rossz szavam se.
Már előre beharangoztam, hogy csirkét fogok készíteni valamilyen formában. Citromos-fokhagymás sült csirke lett a végeredmény. Kicsit meglepődtem, amikor megláttam a kiolvasztott csirkedarabokat, mert én négy csirkecombot akartam sütni, de ehelyett 2 csirkecomb és 4 csirkeszárny volt a zacskóban. Nem baj, az is elfogy. :) Nagyon egyszerű az elkészítése és frissítően finom, porhanyós hús lett a végeredmény. A fokhagymát nem is lehet érezni rajta, csak a citromot. Érdemes kipróbálni annak, aki szereti a mediterrán ízeket. Bár szerintem a saláta, vagy a héjában sütött újkrumpli jobban illene hozzá, én most párolt rizzsel tálaltam, mert tegnap volt krumpli is és saláta is. Rizs pedig még nem is volt a héten.

Desszertnek kitaláltam, hogy óriás jégkrémbonbonokat készítek. Tegnap kaptam dédimamától muffin formát, de azt az apró fajtát. Mostanában mindenki óriás jégkrémmel töltött bonbonokat készít, így egyből az ugrott be, hogy arra pont jó lesz. Gyorsan előkaptam a csokit, már olvasztottam is és már kentem is ki ecsettel a mélyedéseket. Duplán kentem, hogy biztosan tartsanak majd. A töltelék pedig a maradék túróból (palacsinta) készült egy kevés szőlőcukorral megédesítve és egy fél citrom levével megsavanyítva, majd egy nagyobb adag felvert tejszínnel elkeverve. Jelenleg a fagyasztóban dermednek és még várnak a talpazásra, amit majd esetfelé meg is ejtek. Így egy túrórudi szerű jeges bonbon lesz a türelmünk jutalma. Képeket majd holnap mutatok.