Időnként az ember billentyűzete megered és van miről írnia, akár oldalakon keresztül. Néha viszont egyszerűen azt sem értem, hogy minek írjam le az ebédet. Hát mindenki látja, hogy mi volt az! De ekkor meggyőzöm magam, hogy nem biztos, hogy mindenki tudja hogyan készül. Persze, sokan azt gondolják, hogy nekem olyan könnyen kipattannak a fejemből az ötletek, de ez nem ilyen egyszerű. Van amikor valóban így van, de nekem is vannak nehéz napjaim. Mostanában csak a rohanás kap főszerepet a mindennapjaimban. Volt olyan, hogy csak kivettem egy jó adag nyárról maradt bográcsos marhapörit és az volt az ebéd, de volt olyan is mostanság, hogy apával megebédeltünk egy menüs étteremben (tegnap is ilyen volt és töltött káposztát ettem). Az ebédhez való ötletek forrása sok helyről fakadhat. Sétálok a piacon és meglátok valamit, amiből egyből ott van a fejemben már a kész étel. Vagy csak itthon nézelődök, hogy mit találok és órákig agyalok azon, hogy mit is kéne enni. A netről nem szoktam nagyon ihletet kapni, de egy jó szakácskönyv már adhat alapot egy új ételhez.
A mai ebédhez a kicsi manókám adott ötletet. Az oviban ez volt az ebéd pár napja, vagy valami ilyesmi. Szóval a borsós tokány helyett inkább borsós sertésszelet készült, mert a szüzet sajnáltam feldarabolni, inkább csak szeleteltem. A recept olyan, mintha egybegyúrtam volna a borsos tokány és a gombás szelet receptjét. Zsiradékon megpirítottam az előzetesen megsózott, kicsit megklopfolt és lisztbe forgatott husikat. Félretettem. A maradék zsiradékon megpároltam az apróra vágott hagymát, majd ráfektettem a husikat és felöntöttem egy pohár vízzel. Alaposan összepároltam, amíg a lé majdnem teljesen elfőtt, ekkor hozzá raktam a fagyasztott borsót és még pár percig rotyogtattam. Párolt rizzsel tálaltam (fele barna, fele fehér).
A leves pedig nagyon régi recept. Eredetileg a Buday féle szakácskönyvben szerepel. Imádjuk! Az almákat meghámozom és felteszem főni annyi vízben, amennyi ellepi. Megízesítem cukorral és forralt bor fűszerkeverékkel. Amikor puha jó sok tejszínnel pépesítem. Ez az alap.
Ehhez főzünk egy jó kis szirupot, ami 1 dl málnaszörp (esetemben házi), 1 vaníliás cukor és 2 dl vörösborból készül. Ebben a szirupban pároljuk meg az alma golyókat is. Együtt tálaljuk.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: almaleves. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: almaleves. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. október 20., csütörtök
Ajjajj!
Címkék:
almaleves,
sertésszelet,
vörösbor,
zöldborsó
2011. március 28., hétfő
Fehérbor
A mostani menü összeállításánál a legfőbb (de nem a legtöbb) alapanyag a fehérbor volt. Minden háztartásban előfordul, hogy akár egy buli után, akár csak egy borozgatós este után, marad egy kis bor az üveg alján. Mivel rossz borokat nem iszunk, kár lenne kiönteni. Használjuk fel őket egy finom ebéd főzésénél alapanyagként. Mert bizony az étel is megérdemli a finom borokat, nem lehet mindenféle rossz lőrét beleönteni azzal a kijelentéssel, hogy oda még jó lesz. Ha inni nem jó, akkor bizony az ennivalóba sem! Az alkoholtartalomtól pedig ne féljünk, pár perc forralás után az alkohol elillan. Gyerekek is ehetnek belőle. Tehát egy kis maradék szamorodni és még egy kevés félédes fehérbor szükséges ehhez a menühöz.
Fehérboros almaleves
Hozzávalók:
2 nagyobb alma
10 dkg cukor
1 csipet só
1 citrom leve
2-3 szegfűszeg
½ kk. őrölt fahéj
1 csillagánizs
2 dl Tokaji Szamorodni
1 ek. keményítő
Az almát meghámozzuk és kisebb kockákra vágjuk. Felöntjük a borral és 8 dl vízzel. Megízesítjük a cukorral, sóval, a citromlével és a fűszerekkel. Puhára főzzük az almát. A keményítőt egy kevés hideg vízzel elkeverjük, majd a leveshez öntjük. Besűrítjük a levest.
Hidegen és melegen is nagyon finom.
Pikáns sonkás sertéscsíkok párolt rizzsel
Hozzávalók:
1 kg sertéskaraj
1 nagyobb fej hagyma
20 dkg füstölt sonka
2 ek. zsiradék
2 ek. mustár
őrölt bors
3 dl félédes fehérbor
1 dl tejszín
A hagymát megtisztítjuk és apróra vágjuk. A felhevített zsiradékon megpároljuk, majd hozzá adjuk a vékony és apró darabokra vágott füstölt sonkát. Tovább pároljuk kb. 5 percig. Ráborítjuk a csíkokra vágott sertéshúst is és egy kissé megpirítjuk. Ízlés szerint megborsozzuk, majd a mustárral elkeverjük. Felöntjük a borral és puhára főzzük egy óra alatt. Ha közben a bor elpárologna, öntsünk alá még egy kevés vizet. A végén a kevés maradék levét felöntjük a tejszínnel és összeforraljuk.
Párolt rizzsel tálaljuk. Megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemzölddel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
