A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lego Ninjago torta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lego Ninjago torta. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 1., vasárnap

Március utolsó hete

Két hónap távlatából mondom, hogy lassan megszokom a munka-itthon-gyerekek-utazás négyszöget. Az utolsó héten készítettem négy tortát is, de csak két estét kellett a tortázás varázslatával töltenem. Kedden készítettem az egyik kolléganő kisfiának a Lego Ninjago Kai tortát. 11 éves lett a fiú és ajándékba is ilyen figurákat kapott. Ízre csupa csoki.

Ugyanezen az éjszakán végre elkészülhetett az igazi Janka torta. Végre 6 éves lett Melcsikém legjobb barátnője és ezt a tortát vitte az oviba. Az utólagos visszajelzések alapján mindenkinek nagyon tetszett és ízlett és minden lány azóta ilyen tortát szeretne. :) Csokis.
Részleteket is tudok ám mutatni:




Janka kérése az volt, hogy csajos legyen és nagyon sok cukorgyöngy legyen rajta. Azt hiszem eleget tettem a kérésének. Minden cukorvirág közepébe egy cukorgyöngyöt tettem. Apa segített a virágok elkészítésében. És pontosan 6 darab pillangó szállta meg a tortát. :) Ja, és alul csillámos is.

A következő este a csütörtök volt. Ekkor készült el Ildikónak egy torta, amit az anyukája 60. szülinapjára szánt meglepinek. Ildikó egy nagyon kedves ismerősöm és nagy rajongója a tortáimnak. Többek között neki is köszönhetem, hogy a nyáron elmúlt a felszívódási zavarom. Köszi!!! :)
Szóval a torta. Ildikó annyit mondott, hogy az anyukája nem egy rózsaszín csaj, de azért szereti a szép és elegáns dolgokat, ami nem túl csicsás, inkább egyszerű, de azért a virágok legyenek színesek. Ízben tejszínes-mascarpone-s erdei gyümölccsel.




Az eddigi utolsó, mert még azért nincs vége a hétnek és apa névnapja is holnap lesz, tehát még befigyel egy-két süti ma, a virág torta. Apa munkatársa vitte ajándékba. Úgy készült, hogy az utazást is kibírja. Tejszínes-gesztenyés.


2011. november 21., hétfő

Ismétlések hétvégéje

Ezen a hétvégén csupán három torta készült a konyhámban, de legalább annyi idő elment rájuk, mint az előző hétvégén a kilencre. Valahogy most nagyon béna voltam és semmi nem akart sikerülni. Nem a piskótával, vagy a krémekkel, és még csak nem is a töltéssel, faragással volt probléma, hanem egyszerűen a bevonóval. Az első torta a Villám McQueen torta volt. Gyönyörűen sikerült kifaragni, de bevonni... Eltökélt szándékom volt, hogy ezúttal a pirosat, ha törik, ha szakad, de én begyúrom! Mindent megpróbáltam. Szó szerint. Első próbálkozásom a bíborpiros porfesték volt, amíg el nem fogyott. A második a Wilton gél piros. Véletlenül sem lett az! Következett egy kis céklapor, ami picit javított a helyzeten, de még ekkor sem hasonlított a pirosra. Végső kétségbeesésemben belekevertem még egy picit a boltban mindenki által beszerezhető piros ételfestékből is. Ezeknek az összetevőknek köszönhetően (na és a sok gyúrásnak) nagyon lágy lett a massza és idő már nem volt a hűtésére, így kellett vele dolgozni. Az autó oldalán katasztrofálisan összegyűrődött az anyag és néhol még ki is szakadt. Az egyetlen szerencsém, hogy olyan helyeken szakadt ki, ahol egyébként is ki kellett vágni. A gyűrődéseket el lehetett tüntetni a rátétekkel (kerék, villám). Az air brush viszont sok mindent eltakart és tökéletes lett a festés, amit most új fajta festékkel próbáltam és nagyon meg vagyok vele elégedve! :))) Így is inkább csak szemből fotóztam a tortát.
Ezt követte a Scooby Doo torta. Ez tette a napra a pontot, pedig még nem is volt vége! A kakaóporral színezett massza egyszerűen telítődött, vagy nem is tudom, de egyszerűen lehetetlen volt vele dolgozni! Kb. negyedik próbálkozásra sikerült egyáltalán kinyújtanom és felemelnem, hogy a tortára tegyem. Ekkor ahelyett, hogy egyből felvette volna a torta formáját, elkezdett a széle letöredezni, úgyhogy tulajdonképpen mégis felvette a formát, de oldal nélkül. Így utólag már nem izgatna, mert külön bevonnám az oldalát, de akkor pánikba estem és gyorsan elkezdtem visszatologatni az anyagot és összeragasztgatni a leeső részeket. Egyszerűen pocsék lett! A tetején szerencsére ez nem látszott. Hogy mentsem, ami menthető pici szellemeket gyártottam és a csúnya részekre ragasztottam. Felülről fotóztam, így a csúnyája nem látszik.
Ezen a napon ekkor úgy döntöttem, hogy mára ennyi, ez nekem ma nem megy! Be is vonultam a szobába, mint aki jól végezte dolgát. Egyszer csak bevillant, hogy még az egy maradék tortáért viszont reggel jönnek (Melinda ovis társának) és azt még ma meg kell csinálni. Teljesen reményvesztetten vonultam ki újra a konyhába. Először azt gondoltam, hogy kifaragom a Lego Ninjago figurát és betöltöm, lekenem, ennyi! De amikor benyúltam a hűtőbe és a pirosra színezett masszáért nyúltam, bizony meglepődtem, mert az állaga szuper volt, a színe még mindig nem, de az akkor már nem volt érdekes. Gyorsan ment a burkolás, és nem mellesleg szép is lett! A végén ő is kapott egy kis festékpermetet, a tökéletes pirosság érdekében. A kard is elkészült este, így másnap reggel felkerülhetett a tortára. Ez az eddigi legkisebb Ninjago-m. :)
Kárpótlásul a konyhai bénaságomért sütöttem egy csodás tortát magunknak. A sztori akkor kezdődött, amikor az ínyenc Melinda (a nagyobbik) egy héttel ezelőtt odaállt elém és közölte, hogy: - Anya, ha veszel mangót (!!!), akkor süssél nekem mangópitét! Jó nagyokat pislogtam! Előfordul ugyan, hogy veszünk mangót, meg kókuszt, meg egyéb különlegesebb gyümölcsöket, de azért nem mindennapos. Rávágtam, hogy jó! Másnap reggel bóklásztam a boltban és rögtön szembetűnt, hogy van mangó. Meg is vettem, de elég zöldecske volt. Betettem szépen az almák közé és egy hét alatt csodálatosan megérett. Nagyon finom édes lett az íze is. Nekiálltam a neten, majd a szakácskönyveim receptjei között keresgélni, de olyan mangópitét, amilyet elképzeltem, nem találtam. Volt ugyan sokféle, de egyik sem az igazi. Végül magamnak kellett kitalálnom egyet. Az alap a New York cheesecake. Ezt egy picit módosítottam és mangósítottam. Nekem nagyon bejött az egész! A receptet ígérem, hogy bepötyögöm, amint lesz rá időm (és remélem még emlékezni is fogok rá!). Az egész történet pikantériája, hogy Melinda egy falatot megkóstolt és közölte, hogy ő nem ilyenre gondolt és neki ez nem is ízlik. Legközelebb megkapja a sima gyümölcsöt magában. :)))

2011. szeptember 20., kedd

Egy nap-6 torta

Így van ez! Van olyan, amikor az ember lánya hetekig csak ábrándozik arról, hogy tortát készítsen és kínjában sütöget valamit a családnak, és van olyan amikor mindenkinek egyszerre kell torta. Ez a hétvége ilyen volt. Talán utoljára apa szülinapja környékén csináltam egyszerre ennyi tortát, azzal a különbséggel, hogy akkor beteg voltam. Most "csak" annyi bajom történt, hogy belerúgtam az ajtófélfába (nem szándékosan) és eltört, kificamodott, vagy elrepedt, netán meghúzódott a kislábujjam. Nem tudom, mert orvoshoz menni még éjszaka sem volt időm. Mindenesetre apa helyre rakta (neki nem fájt!) és jól megdagadva, belilulva tengeti napjait. Már nem is fáj nagyon.
Visszatérve a tortákra, az első egy tiramisu ízű 50. házassági évfordulóra készült torta volt. Mivel teljesen rám bízták a kinézetét, kipróbálhattam valami újat. Régóta nézegetem Gabi a tortatanonc barnás színvilágú elegáns tortáit, mindenképpen ki szerettem volna próbálni egyszer. Most jött el az alkalom. Picit minimalistább a díszítés, de nekem is és az ünnepelteknek is nagyon tetszett, és örültek neki, hogy szabad kezet adtak. Mellékesen megjegyzem, hogy az új, szülinapomra kapott, marcipánmintázó készlettel kezdem megtanulni a virágkészítést is. :))) Ja és a gyöngysort a gyerekek gyurmakészletéből kölcsönvett és alaposan kimosott formával csináltam.


Ezeket mind pénteken csináltam, ezért vissza kell nézegetnem a képeket, hogy emlékezzek, mert annyi minden történt azóta.
A második torta az új kedvencem a konyha torta. Szerencsére mindenkinek csokis torta kellett így a piskótákat egyben le tudtam gyártani és a krémet is egyszerre főztem meg. Szóval a konyha. Az ismerősöm anyukája nagyon szeret hozzám hasonlóan a konyhában tevékenykedni, sütni is és főzni is. Ezért egy konyhai jelenetet kért tőlem, de minden mást rám bízott. Anyuka egy általam megelőlegezett séfruhát és séfsapkát kapott a marcipánból megformázott alakjára. Egyébként egy egyszerű konyhai pult lett maga a torta ami kiegészült egy tűzhellyel is. A pulton hevernek a tojások a lisztezett lapon egy kinyújtott tészta és liszt a zacskójában. A másik oldalon vágódeszka, rajta, répa és pritaminpaprika, konyharuha, tepsi sütivel, köcsög eszközökkel. A tűzhelyen pedig egy fazék és egy serpenyő tükörtojásokkal. A pultot magát a márványosra színezett munkapult dobja fel, ami megjelenik a konyhakő mintázatában is. A néni kezében pedig egy fakanál és egy szilikon spatula van.






A következő egy mini tortácska, amit mondjuk ne egynek, hanem egy félnek vegyünk, mert azért ezzel is van ám munka, hiába pici. Az én mamikám imádja a cserepes virágokat. Mindig minden alaklomra kapok egyet az ajándék mellé. Már szóltam neki, hogy több sajnos nem fér a lakásba, ezért most inkább szálas virágot hozzon. Fokföldi ibolyát is kaptam tőle már legalább hármat. Ezért most ő kapott a névnapjára tőlem egy cseréppel. Csokis krémmel töltöttem meg.
A kép nem a legjobb, mert itt már erősen este volt. Mama nagyon örült neki, nem is engedte megvágni. Hazavitte (gondolom megmutogatja a barátnőinek), de azért mondtam neki, hogy mindenképpen egye meg, mert a krém miatt nem bírja túl sokáig. :)))

A sorban a következő a fekete Pókemberes torta. Annyi volt a kérés, hogy fekete Pókemberes legyen, de a többi rám van bízva. Ezt már szeretem! Mindenfelé lehet látni a szokásos Pókember arc tortákat, ezért ilyet én nem akartam. Szeretem a kihívást és az új technikákat. Ezúttal sima kerek a torta, az oldalát kékre fújtam, mint egy sötét éjszaka, a tetejét feketére fújtam, hogy a jellegzetes Pókember jel is megjelenjen a tortán. Az oldalára fekete épület sziluettek kerültek, amikben néhol világít egy-egy ablak. A tetejére royal icing-al rajzoltam meg a pókháló vonalait és feketére festett marcipánból formáztam meg az ikont. Előzőleg pedig készítettem szintén marcipánból egy pókember alakot, ami még tetszett is addig, amíg nem húztam rá szintén royal icing-ból a csíkokat. Legközelebb vékonyabban kell megoldanom a dolgot.


És még mindig nincs vége! A sorban a következő az én pici kis manókám szülinapi tortája. Már hónapok óta mondogatja, hogy milyen figurák kerüljenek a torta tetejére. Időközben mindig szaporodott a létszámuk. :))) Így aztán készült rá már napokkal korábban marcipánból egy markoló, Elmo, maci makkal a kezében, Tapsi Hapsi és Ormi, azaz NooNoo a Teletubbies sorozatból. Kérése szerint csokis krémmel lett megtöltve és még egy nagyon picit díszítve, mert már így is elég zsufi volt.





Mindez titokban, éjszakánként dolgozva. A torta is későn készítve és a szomszéd hűtőjében jól elrejtve. :))) Zita, ezúton is köszönöm a helyet a hűtőtökben. :)

Az utolsó torta pedig egy Lego Ninjago Kai torta. Ilyet már egyszer készítettem az unokaöcsémnek, ezért ezt most teljesen lazán kifaragtam, megtöltöttem, beburkoltam, festékszóróval lefújtam és kézzel megfestettem a rajzokat rá. Szinte pillanatok alatt kész lett. Viszont a karddal annyi bajom volt csupán, hogy mivel az nem lett előre legyártva, nem is száradt ki igazán, így nem tudtam hová tegyem, mert lekonyult volna, ha ráteszem a figurára. Így egyszerűen csak mellé tettem és rábíztam anyára a sorsát.
Nagyon elfáradtam ezen a napon, nem is ettem egy egész álló napig semmit sem. De megérte. Mindenki boldog volt, én is. Csodás torták születtek, lett új kedvenc is. Nem is értem honnan volt ennyi energiám ennyi dologra, de közben még befőztem is. APÁNAK NAGYON KÖSZÖNÖM A SOK SEGÍTSÉGET!!! Nélküle nem biztos, hogy készen lettem volna mindennel. Lelkesen segített akár marcipánformázásról volt szó, akár a savanyúsághoz való káposzta gyalulásáról.
Melinda segített arcokat készíteni. Hát nem aranyosak? Szívderítő látvány. Az ötlet innen származik.

Mindeközben megérkezett a nyereményem is, amit a Mesterszakács oldalon meghirdetett nyári receptversenyen való első helyezésemért kaptam.

És mikor máskor, de most fejeződött be a nevezés a minitorta versenyre is, ezért gyorsan oda is beneveztem. Összesen három mini tortát készítettem (nem most), amiből kettővel neveztem is. A harmadikat közzé tehetem, mert nem versenyez:
Kínai porcelán csésze mini torta.

Végül, de nem utolsó sorban a mai nap tortája, ami nagyon munkaigényes volt. Szintén a gyermekem szülinapi tortája, ezúttal az óvodába készült. Egy nagy halom répa torta Tapsi Hapsival. Csokis krémmel és málnával. Apa segített répát gyártani, de ráment az éjszakánk. Más szóval egész éjszaka répáztunk apával! :D
Nem számoltam, de több, mint 100 répa született a kezeink között.