2012. október 24., szerda

Szülinapi torta

Tegnap, azaz október 23-án született az elsőszülött gyermekem: Melinda. Röpke 7 évvel ezelőtt. Valóban nagyon gyorsan eltelt és annyira, de annyira szép és okos nagylány lett már belőle. Az okosságot minden elfogultság nélkül, bátran mondhatom, mert kézzelfogható bizonyítékom is van rá, hiszen az évfolyamból az egyetlen maximális pontszámú, hibátlan tesztet töltött ki. ;)
Eltértem a bejegyzés lényegétől, azaz a kulináris élvezetektől. Ezen jeles alkalomból (mármint a szülinap!) már hónapok óta faggatom őt, hogy milyen tortát szeretne, de sosem kaptam kielégítő választ. Mindvégig ragaszkodott hozzá, hogy rám bízza a dolgot. Egyetlen kikötése volt, hogy gesztenyés legyen az íze. Ezen kívül: -Anya, én teljesen rád bízom, hogy milyen legyen a tortám! Mindig ezt a választ kaptam. Próbálkoztam a közös tortakép nézegetéssel, de ez sem jött be, mert egyre sem vágta rá, hogy: -Na igen, ez kell! :(
Jelen esetben még véletlenül sem volt egyetlen épkézláb ötletem sem. Annak a legnehezebb tortát készíteni, akit ennyire imádunk, mert annyi ötlet kavargott a fejemben, de egyre sem tudtam azt mondani igazán, hogy EZ AZ!
Apát is faggattam a dologgal kapcsolatban, hátha lesz valami, de természetesen nem lett semmi. Végül pénteken, amikor hazajött az iskolából, elővettem az iskolatáskát, és abból is a tankönyveket, hogy megnézzem mit is tanult a gyerek az iskolában a héten. Az egyik tankönyvben volt egy olyan oldal, ahol a már megtanult betűkből voltak leírva egy-két szótagú szavak, alattuk egy-egy üres négyzettel, amibe rajzolni kellett. Számomra fantasztikusan gyönyörű rajzokat fedeztem fel, ami egyből rabul ejtett. Ekkor határoztam el, hogy ez lesz a torta témája. Mellesleg megjegyzem, hogy imád iskolába járni és én nem is akarom ettől az örömtől megfosztani.
A koncepció az volt, hogy a nyitott tankönyv az egyik oldalról a másikra egy kis varázslat és csillámpor segítségével folyamatosan életre kel és a két dimenzióból 3 dimenzióssá válik. Életre kel!
A képeken pontosan látszik a tankönyv és a torta is. Bal oldalon még sima könyv, majd az oldal alján egy pici tortacsillám és csiribí-csiribá máris életre kel a könyv. A figurák szépen fokozatosan kidomborodnak, majd a végén a fácánok már el is repültek a könyvből.

Ezek után már csak az iskolai torta hiányzott, amit bánatomra a szülők hada leszavazott, tehát az iskolába semmiféle krémes süteményt nem lehet vinni. :( Nem baj! Nem én lennék, ha feladnám és beletörődnék. Mátyás király meséjéből kiindulva Melinda az iskolába vitt is tortát, meg nem is, ami torta is volt meg nem is. Kitaláltam, hogy mézeskalácsot sütünk, amiből egy tortát rakok össze. Mutatom a képet:
A torta alja egy nagyobb kerek mézeskalács lap, amire körben royal icing-al ráragasztottam a szögletes szintén mézeskalács lapocskákat.. Ezt a dobozkát tele raktuk mézeskalács figurákkal és jöhetett a tető, amit már nem ragasztottam rá.

Nem lehet elsiklani az ebéd mellett sem, ami házi gyros volt, görög salival és tzatzikivel, sült krumplival (Minden sk.). Desszert gyanánt, ha a torta nem lenne elég még almás rétest is sütöttem.





Legvégül az ünnepelt:




3 megjegyzés: