A Mikulás első látogatása

Úgy terveztem, hogy pénteken letudom az összes másnapra készülő tortát és szabad lesz az egész hétvégém, és akkor, de akkor, majd... Nem így lett! Pénteken nekikezdtem a torták betöltésének, bevonásának és díszítésének és, és, és... Szépen haladtam és már mind a négy torta ki volt faragva, betöltve és körbekenve. Sorban várakoztak az egyéb műveletekre. A papagáj tortával kezdtem, mert bár azt gondoltam a leg időigényesebbnek, de az kellett a leghamarabb, azaz szombat reggel. Szépen egyenként szaggattam és mintáztam a tollakat, amikor is megérkeztek anyuék. Egy picit azért foglalkoztam velük is, de a terv, az terv, be kell fejezni mind a négy tortát még aznap. Anyu kijött a konyhába velem és nézte, hogy hogyan készítem egyenként a tollakat. Egy picit megrémült a művelettől, mondván, hogy ezt mind egyenként fogod így megmintázni? Igen! Nincs levélerezőm, azzal talán gyorsabban menne. Így történhetett, hogy másnap reggelre a lelkemre kötötték, hogy feltétlenül menjek be hozzájuk. Nem mellesleg a töltött káposzta is szóba került és én azt bármikor és bármennyit, de ugye itthon nem lehet.
Ezek után este elkészült a papagáj, amivel nagyon elment az idő.

Még este nekiláttam a hegedű tortának, ami egyben Dobos torta. A dobcukor elkészítésében segítségemre sietett apa, aki már nagyon profi ebben. Az előre előkészített hegedű formájú piskótalapra ráöntötte a karamellt, amit én közben fakanállal igazítgattam. Egy két helyen folyt le csak a karamell a lap mellé, azt pedig egy nagyon megvajazott késsel szépen el tudtam vágni. Annyira szép lett a kész hegedű torta teteje, mintha igazi lakkozott fából lett volna. :)

Az lenne az igazi, ha az oldalai is ebből készülhetnének. Ez egyenlőre csak álom! :)
Ekkor már nagyon erősen éjszaka volt, abba is hagytam a tortázást. Ráadásul valamit nagyon sejtettem a másnapi (aznapi?) anyuéknál tett látogatásból! Reggel ugyanis anyuékhoz megérkezett a Mikulás, aki nekem hozott ajándékot (hihi), nem mást mint Wiltonos virágkiszúró szettet, egy egész készletet! Hurrá! Mivel nem volt alaptalan a feltételezésem, miszerint ezt fogom megkapni, készültem és már anyuékhoz vittem egy kiló Unidec-et, meg mindenféle célszerszámot és ott, rögtön, helyben ki is próbáltam. Vannak olyan virágok, amiket még nagyon gyakorolni kell! Egyébként meg szuper! :DDDD (Nagyon vigyorgok!) Ami miatt pedig megemlítettem a töltött káposztát, az az, hogy ezt kaptam ebédre! Most mondjátok meg, hogy milyen szuper dolgom van!
Szóval! Délután apával nekiültünk és gyorsan el is készítettünk a segítségével úgy 25 rózsát és hozzá való leveleket. Lehet ám vele haladni! Ezek a rózsák kellettek ugyanis a szombat délutáni tortákhoz. Az első volt egy rózsakosár torta, amit én balga elfelejtettem lefényképezni. Emese, erről is te tehetsz, mert annyira összpontosítottam a te tortádra! :) Hátha lesz majd róla képem, mert ilyen jól még soha nem sikerült a kosármintát elkészítenem.
Utolsónak maradt az Emesének készült torta. Pontosabban nem neki készült, hanem ő vitte egy buliba egy szülinapos csajnak. Emese egyébként a sógornőm. Az volt a kérése, hogy olyan ajándékdoboz féle legyen, de mindenképpen legyen benne valami piros, vagy inkább bordó és talán virág, vagy bonbon is legyen benne. Virágot kapott, ha már apával előtte virágoztunk. Ezt hoztam ki belőle:

Nem tudom, hogy feltűnt-e, de az oldalán a körbefutó díszt is a virágkiszúró készlettel csináltam.
Ezek után édes volt a pihenés és meggyújtottuk a gyertyákat is Advent első vasárnapján.

Melinda befogta az orrát, nehogy véletlenül elfújja a gyertyát a kilélegzett levegőjével. Annyira szuggerálják, hogy nem is tudom mit remélnek, mi fog történni? Egyébként meg, már ötször újra kellett rajzolnom a koszorú szélét írókával, mert folyton megrágják, mint a kisegerek, mintha nem lenne mit enniük!

A mai ebédet pedig vétek lenne nem megemlíteni, mert az egyik legnagyobb kedvencem:

Almaleves és Pataki tálban, savanyú káposzta ágyban sült csirkedarabok erdei gombákkal, házi füstölt kolbásszal és házi füstölt szalonnával. Tejföllel és puha kenyérrel tálalva. Mennyei!

A vendégváró és karácsonyi kekszeket pedig ma begyúrtam és egyik része a hűtőben, másik része a fagyasztóban lapul.

Már megint hat torta!

Egyszerűen nem tudok megálljt parancsolni magamnak, ha a tortákról van szó. Kíméletlenül tortamániás vagyok. Pénteken volt ugyanis a nagyobbik kislányom születésnapi bulija. Az egész család apraja-nagyja összegyűlt egy étteremben és ott megtartottuk a bulit. Lelkesen tortával készültem, amit már hónapokkal ezelőtt kigondoltam, hogy milyen is legyen. Melindától ugyanis érdemi információt nem lehetett szerezni tortaügyben, mert annyira csapongó volt az elképzelése. Nem naponta, hanem percenként változott a terve, hogy milyen is legyen és mi is legyen rajta. Már volt szó Scooby Doo-ról és Teletubbies-ról, meg hercegnő és doktornéni, meg valami balerina is. A többire már nem is emlékszem. Igazából semmi terve nem volt, csak ide-oda ugráltak a gondolatai. Ezért találtam ki neki a párna tortát tiarával a tetején. A párnát lehet jó nagyra készíteni, úgyis sokan leszünk. A tiara pedig megmarad az ünnepeltnek. Meginterjúztam a gyermeket a torta ízére vonatkozóan is, és a következőket kérte: csoki, vanília és málnakrém. Még ez is beleillett a tervbe, mert nem mindenki szeretheti ugyanazt az ízt, így majd lehet válogatni. Elkészült időben a torta és nagyon meg is vagyok vele elégedve, ilyen jól sikerült bojtokat sem csináltam még (meg még bojtot sem). A tiara már egy kicsit körülményesebb volt. Mindenképpen marcipánból szerettem volna elkészíteni, de nem mertem belekeverni a tragant port, mert nem tudom, hogy egyáltalán lehet-e marcipánba keverni. Így maradt az egyszerűbb változat, amikor egy vastagabb darab marcipánból kivágtam a körvonalakat, majd egy kisebb szív alakú sütiszaggatóval vágtam ki belőle szíveket. Pár darab cukorgyöngy és drágakő dobta fel.

Ezzel a pénteki napnak még nem is volt vége. A buli után még gyorsan "összedobtam" egy kisebb Villám McQueen tortácskát is. Sajnos a kisfiú, akinek készült, szombaton reggel megnézhette a tortáját és ment is gyorsan az ügyeletre. Nagyon megbetegedett. :(((

Szombaton folytatódott a tortaláz. Elsőként egy ajándékdoboz torta készült. Kaptam egy képet, ami egyébként egy esküvői torta volt. Ennek a tortának a legfelső szintjét kellett reprodukálnom. Szándékosan nem pont ugyanolyanra készítettem. Egy picit lekerekítettem a sarkokat, így lágyabb lett az összkép. Egyébként színben és fazonban is olyan, mint az eredeti. Ízre viszont kétféle. Az egyik oldal tejszínes-csokikrémmel töltve és meggyel megrakva, míg a másik oldal vaníliás krémmel töltve és erdei gyümölccsel rakodva.

Már ebben is segített a sógornőm, mert kellett neki is egy torta estére. Következő torta az övé. Pontosabban nem az övé, de ő vitte egy szülinaposnak egy buliba. Még a buliból este felhívtak, hogy nagyon tetszik az ünnepeltnek a torta és, hogy ilyen finomat még sosem evett. Ez pedig a Spongyabob torta. Ilyet még sosem készítettem, de ezzel is nagyon meg vagyok elégedve. Imádom! Olyan cuki lett! :))) Kakaós piskótalapokat meglocsoltunk feketekávéval és tejszínes-kávés krémmel töltöttük meg.

Már csak a dobozban volt idő fényképezni.
Estére még maradt két torta. Az elsőt nagyon gyorsan (kb. fél óra alatt) készítettem el. Picike nyolc szeletes ajándék torta egy fiatalembernek a szülinapjára. A bevonót szilikon nyomdával mintáztam meg, hogy ne legyen olyan unalmas.

Utoljára hagytam a legnagyobb kihívást jelentő tortát, hogy pepecselni tudjak vele nyugodtan. Amandának van egy kis csoporttársa, akinek van még két tesója. Mindegyiket ismerem, hiszen már pár éve oda járunk, így korábban ők is oda jártak, csak már iskolások azóta. A kislány imádja a lovakat, de mivel csak egy kisebb tortát kértek, ezért maradt a lófej. Elsőre elég jó lett szerintem. Már majdnem tetszik is. :)))

Összességében ez egy nagyon jó kis tortás hétvége volt. A buli jól sikerült és a tortákkal is egészen meg vagyok elégedve.