BÚÉK!

Valószínűleg már mindenki a szilveszteri bulira készül. Én most készültem el az összes kajával estére. Kezdődhet az öltözködés. Készítettem estére franciasalátát és krumplisalátát, ami nálam lencsével és sajttal és virslivel van tele. Ezen kívül még sajtos stangli és leveles tésztába burkolt virsli is készült. Természetesen holnapra lencseleves. És elkészítettem az annyira áhított szedres pitét is. Ne felejtsétek el hogy lencsét kell enni. A lencse az aprópénz, a bab pedig a papírpénz. Tehát babra "is" fel!
Mindenkinek jó hangulatban és jó kajákban teljen a szilveszter! Boldog Új Évet Kívánok!

Mit főzzek?

Imádok főzni, de talán már túlzás, hogy a gyermekeim fotóját is a Kaják című mappába mentem a számítógépen! :)))
Tegnap nem sokat írtam a krumplifánkról, pedig érdemes lett volna. A tésztája ugyanaz, mint a hercegnő burgonyának, vagy krokettnek, vagy gombócnak. Olyan sok mindent lehet belőle csinálni. És nem kell hozzá más, csak maradék krumplipüré.
Ma nem nagyon volt ötletem, hogy mit főzzek. Aztán beszéltem az uncsitesómmal, és ő inspirálta a mai ebédet. Na nem azért, mert ő ezt főzött. Ő töltött káposztát készít és 8!!! féle rétest. Azt hiszem, mi egy időre teleettük magunkat hússal, úgyhogy ma húsmentes ebéd lett. Hamis gulyáslevest már olyan régen készítettem. Palacsinta az volt mostanában, de ez az én túrós palacsintám. Nagyon finom. Kívül ropogós, belül nem túl édes és krémes és lágy. Éppen ezért jó most a sok édesség után. A gyerekek olyan élvezettel falták, hogy öröm volt nézni is. Mint aki ezer éve nem evett. :)))
Már gondolkodom a szilveszteri menün is. Az biztos, hogy a lencse már be van áztatva. A leveles tészta ki van olvasztva. Talán lesz lencseleves, krumplis lencsesaláta, virsli leveles tésztában, vagy szedres pite. Még nem tudom pontosan. Majd menet közben jön meg az ihlet.

Pihenés

Elkövetkezett végre az édes pihenés ideje is. Tegnap kitortáztam magam, majd jól ki is buliztuk magunkat este. Nagyon jól sikerült az Éva-nap. Jót ettünk és jól éreztük magunkat. Tetszett és ízlett is a torta. Minden elvárásnak megfelelt. Végül a címkét is sikerült ráragasztani. Egyetlen bibi, hogy az étteremben valószínűleg nem nagyon szoktak tortát feltálalni, mert elég bénán tették át a dobozból egy tálcára, így sikeresen megrepedt a torta egész szélességében. Szerintem az ünnepeltnek fel sem tűnt szerencsére, csak az én kritikus szemem látta.

Ma ebédet sem kellett nagyon készítenem. Főztem a gyerekeknek egy kis borsó levest, én megettem a húsleves utolsó maradék adagját. Végre elfogyott. A husi még mindig maradék volt, ám a krumplipüréből burgonyafánkot csináltam. Ne legyen unalmas. És még mindig jutott ebéd utánra egy "kevés" bejgli is (és még van is).
Időközben a mézeskalács házikók is összeomlottak. Legalább a karácsonyt kibírták. :) A gyerekek lelkesen takarítják el a darabokat.
Olyan jól esik egy kis pihenés és sok játék a gyerekekkel.:)))

Tortahad

Tegnap el is felejtettem írni arról, hogy karácsonykor volt még egy tortatermése a konyhámnak. Sajnos elfelejtettem lefényképezni, de talán mégis lesz róla fotó. Egy Juventus mez torta, ami csokoládés krémmel van megtöltve és erdei gyümölcsökkel megpakolva.

Ma ismét készítettem tortát, sőt egyszerre kettőt is. Az első egy kisebb tíz szeletes Hello Kitty torta csokis krémmel. Erről talán már nincs is mit írnom, hiszen ez már a sokadik ilyen tortám. Egy a sok közül.

 A másik torta, viszont az anyósom névnapjára készült. Az volt a kérés, hogy megjelenjen rajta a kedvenc pezsgője, legyen rajta rózsa is és az is egyértelmű legyen, hogy névnapra, azaz Éva napra készült. Azzal kezdtem, hogy elkészítettem az alsó tortát, ami egy jó nagy szögletes csokikrémes torta sima fehér fondant bevonattal. e az alap talán jobban kiemeli a tetején fekvő pezsgőt. Tehát: a tetejére fektettem el a pezsgősüveget, ami maradék piskótából készült. A szélekből tejszínben felolvasztott csokival gyúrtam egy kellemes állagú, formázható, de ugyanakkor nagyon finom masszát. Ebből a masszából kialakítottam a pezsgős üveg alakját, majd lekentem ugyanezzel a krémmel és hagytam egy éjszakát pihenni. Másnap bevontam szintén sima fehér fondant-al és mint említettem, ráfektettem a torta tetejére. Szépen ecsettel lefestettem az üveget zöldre, mint az eredeti üveget. A tetejére pedig csillogós világoskéket, picit gyűröttebben, mintha az lenne a fólia. Korábban egy cukrászdában ehető papírra csináltattam címkét is, bár nem egészen úgy csinálták, ahogy kértem. Pontosan le lett mérve és kinyomtatva, úgy vittem el mintának. Ők pedig az alsó címkét lekicsinyítették, a felső címkét pedig felnagyították. Nem értették meg a feladatot, pedig csak egyszerűen le kellett volna másolni. Na mindegy! Megoldom én, ügyes kislány vagyok. Rátettem az üvegre a címkéket, már csak arra kell majd rájönnöm, hogy hogyan oldjam meg azt, hogy szépen rá is simuljon.

Készítettem hozzá rózsákat is, azokat is szépen mellé helyeztem a tortára. A rózsák szirmait kidíszítettem a már korábban egyszer használt lüszter festékkel, ami selymes csillogást, bársonyos ragyogást ad nekik, de még mindig nem tudom pontosan, hogy kellene használni, mert egy kicsit olyan, mintha porcukros lenne.

 Legvégül az alsó torta alsó peremét kidekoráltam egy rózsa alakú mintázóval körben.

Az, hogy névnapra készült onnan derül ki, hogy az üveg nyakára az eredeti felirat helyett ugyanolyan színnel és ugyanolyan betűtípussal, stílussal, ráírtam az Éva nevet.
A mai ebéd még mindig maradék karácsonyról. :) De nagyon finom. :P

Karácsony

Elég sok mindenről kell most beszámolnom, mert karácsony volt és torták is voltak és gasztro-ajándékok is voltak és rengeteg maradék van.
Talán kezdjük a gasztro-ajándékokkal, mert időrendben ők voltak az elsők. Szeretek minden évben valami egyedi kézműves ajándékkal kedveskedni a család minden tagjának. Ebben az évben gasztro-ajándékot kapott mindenki, természetesen személyre szabva. Először a kép:

Ez egy kanál, aminek a végén egy nagy darab csokoládé van. Tulajdonképpen meg kell olvasztani a jó minőségű csokoládét és formába önteni. Nálam ez egy jégkocka tartó volt. Mindenkinek egyedileg fűszereztem meg ízlése szerint és a csokoládé sem egyforma, mert van aki a tejcsokoládét, míg mások az étcsokoládét szeretik. Van aki fahéjat, vagy gyömbért, esetleg csilit, vagy barnacukrot kapott plusz ízesítőként. A lényege az, hogy egy pohár tejet felforrósítunk és egy kanalat addig kavargatunk benne, amíg a csokoládé el nem olvad benne, csodálatos fűszeres forró, gőzölgő csokoládét hagyva maga után. Az ötletet Kricky-től vettem, aki ilyen ajándékot kapott egy gasztroblogger találkozón.
Az anyukám, mivel semmilyen tejterméket nem eszik, ezért ő más gasztro-ajándékot kapott:

Muffinkeverék. Szépen rétegesen raktam egy üvegbe a muffin hozzávalóit, amihez mellékeltem egy használati utasítást is, hogy hogyan kell elkészíteni.
Folytassuk a tortákkal. Szinte egyszerre készült két karácsonyfa alakú torta, ugyanolyan ízben. Mindkettő tejszínes-túrós tölteléket kapott a karácsonyra való tekintettel egy kis narancshéjjal megbolondítva.
Az első egy kicsit csicsásabb lett:

A másik egy picit visszafogottabb:

Mivel a második  tortát egy kedves ismerősöm rendelte azzal, hogy cukrászoknak viszi, egy kicsit ráparáztam a dologra. Mégiscsak egy szakképzett cukrász fogja közelről látni és megkóstolni a tortámat! Nahát ehhez mérten nem is sikerült semmi! Nevezhetném CSAK AZÉRT SEM tortának is. A fondant fogalmam sincs, hogy miért, de rettenetesen ragadós és ragacsos lett (talán az ételfesték miatt?), nem tudom, hogy miért. Alig lehetett vele dolgozni, legszívesebben kidobtam volna az egészet a ..., de nem lehetett, mert annyi idő már nem volt (főleg így karácsony előtt), hogy újabb adagot készítsek. Azzal kellett dolgozni, ami rendelkezésre állt. Nagy nehezen megoldottam a dolgot, de apának még így sem tetszett. A feliratnál a festék megfolyt, így azt ki kellett javítanom, igazítanom más módszerrel. A tetején az arany színűre festett csillag ráesett a rátételkor és megfogta a fát, valahogy ezeket a bakikat is kijavítottam. Mondhatom, hogy nem ez a torta a legnagyobb büszkeségem.
Ez után a sajnálatos esemény után szerencsére a Szenteste csodálatosra sikerült. Már évek óta (a tavalyi évet kivéve) mi vagyunk a házigazdák ezen az estén. A férjem családja nálunk tölti ezt az estét és a vacsorát. 6 órára lett beharangozva a vacsora, és pontosan 6 órakor leültünk az asztalhoz és elkezdtük a vacsorát. :) Pontosan öt éve, amióta Melinda megszületett, a mostmár hagyományosnak mondható erőleves húsgombóccal az előétel. Annyira finom, hogy még véletlenül sem sikerült lefényképeznem, pedig jó nagy adagot csináltunk, de mind elfogyott! :))) Másnap készítettünk még egy adagot, de mielőtt lefotózhattam volna, az is elfogyott. Majd valahogy pótlom az elmaradást. A második fogás az idén először sertésszűz Wellington módra volt (van?). Az előző években aszalt szilvával töltöttem meg és bacon-be göngyöltem, és elég volt két szűz. Az idén, gondoltam többen leszünk és legyen elég, négy szüzet készítettem Wellington módra. Még sosem ettem ilyet, és még nem is csináltam, de tökéletesre sikerült, ahogy a nagy könyvben meg van írva, olyan lett. A tészta piros, ízletes és a hús középen puha, omlós, szaftos és rozé. TÖKÉLETES! Mondanom sem kell, hogy annyira laktató, hogy egy fogyott csak el, a többi megmaradt. Most aztán reggel, délben, este ezt fogunk enni. Ó, mi szegények! :D De sajnálom! :D Ezen kívül még készült nálunk hagyományos húsleves és egyszerű sült csirke krumplipürével a hagyományos íz kedvelőinek. Desszertnek pedig karácsonyi muffin. Gyönyörűen kitálaltam a szépen megterített asztalra, majd egy szép mozdulattal véletlenül kiborítottam a poharamból a kólát, ami a muffinokra ömlött. :( Szerencsére a konyhában még maradt egy pár darab, ami megúszta, vagy nem? :) Aki akarta, az megkóstolhatta. Nekem nagyon ízlett. Ezen kívül traktáltam még a vendégeket gyümölcskenyérrel is, amiről csak egy gyors evés előtti fotót sikerült csinálni:

Egyszóval nagyon kellemesen és csodálatosan telt el ez az este. Jól sikerült!
Az a szokás nálunk, hogy a karácsony másnapját az én családomnál töltjük, úgyhogy anyuéknál voltunk. Ilyenkor anyu süt-főz. Náluk is volt a mi kedvünkért erőleves húsgombóccal. Aztán még felsorolni is sok: töltött káposzta és töltött csirke és aszalt szilvával töltött husik bacon-be göngyölve és kocsonya és sült csirke. És még sütik is: mézes-krémes (a kedven karácsonyi sütim) és zserbó.
Mindent összefoglalva szerettük egymást és degeszre ettük magunkat és örömet szereztünk egymásnak, a gyermekeknek. Giccses, de ilyen a karácsony. Pont akkor jó, ha giccses! :)

Idill

A tegnap este csodálatos volt. Idilli kép tárult volna elétek, ha láttok minket. Karácsonyra készülődvén az elkészült szaloncukrokat csomagolta a család nagy egyetértésben. Apa szabta a papírt (amit előzőleg Melinda megmutatott, hogy hogyan is kell csinálni!). Én szedegettem a megdermedt csokimázas darabokat a rácsról és adtam Melindának csomagolni. Melcsikém gyönyörűen betekerte és megcsavarta mindkét végét, és odaadta Amandának, aki beletette az odakészített tálakba, dobozokba.
Íme: rumos-diós

 gyömbéres-marcipános

 kókuszos

 és az egész. Jó sok lett!

Ilyenek belülről. Balról jobbra: rumos-diós, kókuszos és gyömbéres-marcipános.

Időközben szépen megszáradtak a kandírozott narancshéjak is és beletettem őket üvegbe. Így festenek:

Szóval, szaloncukor kipipálva, gasztro-ajándékok kipipálva, lassan a torták is a pipás sorba kerülnek. :)

A mai ebéd szintén egy szünidei egyszerűség. A levesben elhasználtam a maradék krumplipürét, mert ebből készült a nokedli. Természetesen megint kétféle főfogás készült. Melindám már napok óta rágja a fülemet, hogy főzzek neki spenótot, mert azt ő annyira szereti (más senki, rajta kívül). Kedveztem neki, de magunkra is gondolnom kellett, ezért főztem egy kis gyors, egyszerű paprikás krumplit.
Holnap pedig KARÁCSONY! Nem biztos, hogy írni fogok. Addig is BOLDOG KARÁCSONYT kívánok mindenkinek! Legyetek boldogok!

Ügyes kislány

Nagyon ügyes kislány voltam (na meg vagyok is!) tegnap is és ma is. Ugyanis mindent megcsináltam, amire azt hittem, hogy nem lesz időm. Megsütöttem a mézeskalácsokat és kidíszítettem, bár ebben nagy segítség volt a barátnőm is. Köszi, köszi! :) Megsütöttem két piskótát tortának. Előkészítettem a szaloncukrokat is: három fajtát. Lesz egy rumos-diós, egy gyömbéres-marcipános és egy kókuszos. Már csak be kell vonni csokival. a tojásfehérjéből még nem készült semmi, de az úgyis csak frissen jó, tehát az utolsó pillanatban fog elkészülni. Ezeken kívül elkezdtem gyártani a gasztro-ajándékaimat is, amit nem mondhatok még el, hogy micsoda. De ha itt lesz az ideje, megmutatom. És még mindig nem értem végére a dolgoknak, hiszen narancshéjat is kandíroztam.

Már csak száradnak és kész, mehetnek az üvegbe. Finomabb, mint a bolti.

A mai ebéd szintén egyszerű, hiszen nagyon közeledik a karácsony és csak terebélyesedik a tennivalók listája. Első fogás almaleves, nagyon egyszerű, gyors és finom. Forró, gőzölgő, fűszeres. A második fogás sem bonyolult, bár nekem ez volt az első rakott kelkáposztám. A férjem és a gyermekeim nem rajonganak érte (gondolom), de én már nagyon régen ettem és éppen itt volt az ideje egy újabb adagnak. Azt mindenképpen tudtam, hogy valami rakott zöldséget szeretnék készíteni, de nem tudtam, hogy mit is kapok majd a boltban. Szerencsére gyönyörű friss kelkáposzták sorakoztak a polcon. Remélem a többiek is így rajonganak majd érte, mint én. Rásegítettem egy kicsit az imádatra egy jó vastag húsréteggel, így ha a zöldséget nem is, de a húst majd megeszik.
Ma folytatom a gasztro-ajándékokat, bevonom a szaloncukrokat és elkészítem a torta bevonó anyagát. :)

Időhiány

Ma nem történt igazán semmi különleges. Tegnap begyúrtam a gyömbérkalácsot, amit ma megsütök (nem tudom már hány adagnál tartok!). Elkészült hozzá a galzúr is. Megcsináltam a maradék piskótaszélekből a somlóit is. Ezen kívül sütök még ma két piskótát is tortának. Közben egyfolytában azon töröm a fejemet, hogy mikor csináljam meg a szaloncukrokat, mert én a boltit nem szeretem és meg sem eszem! :( Ráadásul van egy csomó maradék tojásfehérje, amiből habcsókot kellene készíteni, de az is lehet, hogy Pavlova lesz, mert akkor legalább egyszerre le van tudva az egész. De hogy mikor fogom megcsinálni? Nem tudom. Pedig a fejembe vettem, hogy karácsonyra kész lesz, tehát így kell lennie! :) Majd valamikor beszorítom az időmbe.
Az ebéd egyszerű és kivételesen mindenki szereti a családban. Húsleveske és sült husi pipicombiból és a mellből.
Valamivel bonyolultabb főételt szerettem volna készíteni, de túl sokáig időztem a bevásárlással, ezért leegyszerűsödött. :)

Maximalizmus

Alapvetően maximalista vagyok, tehát mindenben a tökéletességre törekszem. Ez a nézetem a gyermekeim születése után kicsit lazább lett. :) Viszont úgy látszik, hogy a környezetemben élőké sokkal erősebb, legalábbis velem szemben. Kezdődött ugyanis azzal, hogy a virágláda torta, amit az anyukámnak készítettem, nem tetszett! Sőt! Pedig szerintem nagyon is élethű lett. Igaz, hogy a meztelen csigák miatt kicsit visszataszító, na de mikor máskor tudnék kísérletezni az agyament ötleteimmel, ha nem egy családtag tortáján? Nem igaz? Bocsi Anyu!

Folytatódott azzal, hogy a bejgli, ami életem első bejglije, kirepedt. Ezzel nekem semmi problémám nem volt, hiszen nem mindegyik repedt ki, ráadásul mint mondtam ez volt az ELSŐ! Nagyon finomra is sikerült. A drágalátos uramnak azonban nagyon éles volt a kritikája a repedést illetően. :(

Összesen 8 tekercset sütöttem, ami szerintem nem semmi. Eddig minden évben Pozsonyi patkót készítettem, ami ugyanaz, mint a bejgli, csak apró patkóvá vannak formázva. Most ugyanez bejgli formátumot öltött. :)

Nálunk már elkezdődött a téli szünet az óvodában, ezért egyszerűbb fogásokat próbálok készíteni minden nap. Azért is, mert aki otthon van már szabadságon, a karácsonyi készülődés lázában ég, tehát nincs sok idő pepecselni a napi ebéddel. :) Elképzelhető, hogy minden nap több variációt is bemutatok, mert az én gyermekeim válogatósak, és természetesen teljesen más ételeket szeretnek, mint a másik.

Dobos, Westi és a harmadik, na meg az ebéd.

Ahhoz képest, hogy reggel még felkelni sem volt kedvem, mert elkapott a megfázás, egészen jól elhaladtam. A Dobos tortával készen vagyok. :) A barátnőm biztosan büszke lett volna rám, ha látja azt a profizmust, amivel elkészítettem a második Dobos tortámat. Tanultam a saját hibáimból, így már nem is volt olyan vészes.

A meglepi torta, ami anyunak készül ki van faragva és be van töltve. Így még meg tudom mutatni, mert talán nem felismerhető még. Nagyon finom, de az íze is meglepetés. Szerintem anyu tudja milyen ízű lesz. :)

A westie tortához még csak most fogok nekikezdeni. A piskóta kész, a krém kész, a fondant kész. Már csak össze kell rakni.
Az ebédem egy kicsit összecsapott. A gyerekeknek főztem tegnap egy kis karácsonyi tésztát.

Ez az a szép tészta. Nagyon szeretem én is és a gyerekek is ezeket a figurás tésztákat. Szóval a kis maradékhoz pirítottam egy kis bacont és megszórtam reszelt sajttal. A képek fordított sorrendben vannak. :(

 Tudom, hogy már megint tészta van ebédre, de így karácsony előtt talán nem is kívánok olyan laktató ételeket. Fel kell készíteni a gyomrot a karácsonyi megterhelésre. :) Egyébként is hetek óta mézeskalács illat terjeng a lakásban. Már nem is kell semmi más. Leves pedig szintén maradék. A tegnapi eperleves.

Mézeskalács szépségverseny

A Nosalty.hu weboldal meghirdetett egy mézeskalács szépségversenyt, amire én is beneveztem. Szavazni itt lehet. Fontos, hogy mindenki csak egyszer szavazhat. Annyit viszont megtehettek, hogy az ismerőseiteket is szavazásra buzdítjátok. Előre is köszönöm.

Elkészült!

Megígértem, hogy megmutatom a kandírozott gesztenyét amikor elkészül. Íme:

Látványban talán nem a legszebbek közül való, de nagyon finom. Azt nem mondom, hogy minden fáradozást megért, de talán jövő ilyenkorra elfelejtem, hogy mennyi macerával járt, és újra elkészítem. Mire oda jutottam, hogy lefényképezzem, már csak ennyi maradt belőle.Próbáltam szebbeket keresni, hogy azok legyenek felül, de nem találtam. Valahogy nekem nem maradtak egészben a szemek. A sütési mozzanatot is kihagytam, mert szerintem akkor ehetetlenül kemény lenne.

Nyáridézés és karácsonyi készülődés

Tegnap végre elkészültem a mézeskalácsos dolgaimmal. Többek között készítettem két szép házikót, amikbe szerelmes vagyok. Készült mézeskalácsból még mécsestartó és egy szép tál is. Természetesen az özön mézeskalács dísz és figura mellett. :) Az egyik mézeskalács házikómmal beneveztem a Nosalty.hu oldalon meghirdetett Mézeskalács szépségversenyre, de ezidáig sajnálatos módon még nem jelent meg a képe. Ha fent lesz, belinkelem azt ahol szavazni lehet és indulhat a like-olás!

A mai ebéd könnyű és nyárias lett, mert már elegem van a hidegből (pedig még csak most kezdődött). Ezzel letudjuk a heti halas menüt is, és nem mellesleg piros, ami azért mégiscsak emlékeztet arra, hogy közeleg a karácsony.:)))
Ma nagyon sok dolgom lesz mert 3! tortát kell előkészítenem. Lesz egy az óvónéninek, ami Dobos. Lesz egy az anyukámnak, ami még meglepetés (mert ő is olvassa, amit írok). És végül lesz egy westie kutyusfej torta, ami csokis lesz. Elvileg holnap mind a hárommal kész kell lennem. Ezek közül holnap csak az egyiket tudom megmutatni, nehogy a többi idő előtt lelepleződjön.

Gyors ebéd

Lehet, hogy nem látszik, de a mai ebéd bizony nagyon gyorsan elkészül. A lényeg az előkészítés. A húst már előző nap felcsíkoztam és bepácoltam. A rizs is tegnapi, azaz maradék. Tulajdonképpen maximum fél óra alatt elkészül az ebéd. Ma rohangálós volt a délelőttöm, és még mindig nem mondhatom el, hogy kész lennék a karácsonyi bevásárlással. :( Szóval pontosan délben értem haza. Nekifogtam a maláj csirkének. Zárójelben jegyzem meg, hogy ismerős lehet a szósz, de ez NEM bolti! Én bolti szószokat kész-, és félkész ételeket nem használok itthon. Tehát az ötlet valóban onnan származik, de mivel a boltit nem kóstoltam soha, elolvastam, hogy mi van benne és a sógornőmmel elkészítettük ezt a receptet. Van ennek már egy jó éve is. Így most ezt a receptet felhasználva elkészült a mai ebéd. Arra is jó ez a recept, ha marad aszalt szilva, ami a karácsonyi ünnepek alatt előfordul, fel lehet használni benne. Mert hát az aszalt szilva nem csak tölteni jó a húsokba, vagy a sütikbe, hanem ilyen szószos finomságnak is. Miután kész lettem a második fogással, elgondolkodtam, hogy vajon milyen leves illene elé? Mindenképpen valami keleties ízvilágú kellett. A gomba adott volt, mert mint már ezerszer leírtam, a gombát imádom és mindig van itthon. Kína zöldségelvest és erős-savanyú levest nem akartam főzni, mert az már volt mostanában. Az én elvem pedig, FŐ A VÁLTOZATOSSÁG, azaz a változatosság gyönyörködtet! :) Ezért ki kellett találnom egy jó kis kínai gombaleves receptet. Üvegtészta volt itthon és kész a leves.
Vissza szeretnék utalni a tegnapi kandírozott gesztenyére. Ma is főztem egy kicsikét, és holnap is főzni fogom egy kicsikét, majd a sütőben szárítani nem kicsikét. Az előzetes kóstolás alapján ígéretes. Ha kész lesz megmutatom és beszámolok róla.
Tegnap egyébként már majdnem befejeztem a mézeskalács házikót is, amivel benevezek a mézeskalács szépségversenyre. Ebben a versenyben majd számítok rátok is, mert sajnos, mint minden versenyben, itt is a Tetszik-eket kell gyűjteni. A No-salty oldalán van ez a verseny meghirdetve, úgyhogy készüljetek Like-olni! :)

Kandírozott gesztenye

A mai ebéd előétele a klasszikus olasz kenyérleves mintájára készült. Karácsonyi verzió, mert édes és krémes és mézeskalács ízű. Mézeskalács krémleves! Én találtam ki. :)

A fotón az emberke szerintem egy jó fürdőt akar venni, de lehet, hogy mások szerint menekül. :) Ez ízlés dolga.
A második fogás töltött csirkecomb, mert nem fért be tegnap a fagyasztóba a husi. Sőt, a holnapi ebéd is elő van már készítve, mert egyrészt az sem fért be a fagyasztóba, másrészt holnap nem biztos, hogy lesz időm sokat bíbelődni a főzéssel. Majd kiderül.
Ma belevágtam egy nagy dologba, ami elsőre nem is tűnt olyan bonyolultnak. Kandírozott gesztenyét készítek. Nahát, el kell mondanom, hogy a nyers gesztenye megtisztítása rettenetes munka. Márpedig én szeretek pepecselni, de ez majdnem kifogott rajtam is. Pedig csak fél kiló gesztenyével kezdtem. Ráadásul az még semmi. Forró vízben főztem nyolc percig, majd tiszta textilpelusba burkoltam és elkezdtem dörzsölni, hogy lejöjjön a hártyája is. Ennek köszönhetően szana-széjjel dörzsölgettem apró darabokra a gesztenyét, de a hártya csak a feléről jött le. Ezek után egyenként késsel kapargattam le a hártyát a maradékról. Szirupban főztem 10 percig és most várakozik a további folyamatra, ami ezután vár rá. Már csak abban reménykedem, hogy a végeredmény mindezért kárpótolni fog. Azért is finomnak kell lennie, mert Maszatkám minden egyes megtisztított darabot még nyersen megpuszilt. :)

Tartalmas napok

A tegnapi és a mai nap is nagyon produktív volt. Tegnap kivonultam a konyhába és eldöntöttem, hogy elkészítem a mézeskalács házikókat, amivel egy versenyre szeretnék benevezni. A tészta már napok óta begyúrva várakozott a hűtőben. Meg is sütöttem az összes falat, tetőt, emberkét, fát, dekorációt, stb. Annyira belejöttem a sütögetésbe, hogy buzgóságomban megsütöttem négy adag gyömbérkalácsot is. Lehet, hogy egy kicsit giccses, bár ez ilyenkor karácsonykor elnézhető, sőt kötelező, de karácsonyi dalokat hallgattam sütés közben. Így az igazi! Így kell mézeskalácsot sütni, sokkal nagyobb a motiváció.:)
Egyenlőre még a tálcákon fekszenek mindenféle dekoráció nélkül. A házikók sincsenek még összerakva. Na, de estére!, ha lenne időm összeraknám. :( Nem baj! Ami késik, nem múlik. :) Fő az optimizmus.
A mai napon olyan sok mindent csináltam és szerencsére belefért minden az időmbe is. Megfőztem az ebédet például, amin megint csavartam egy kicsit. A levesbe túrógaluskát főztem. Ez volt az első alkalom, hogy ilyet csináltam. De el kell mondanom, hogy nagyon finom lett. A második fogás csilis bab, ezért is lett egy kicsit könnyebb a leves. A csilis babról nincs mit mondanom, hiszen magáért beszél. Jó szaftos és nem nagyon csilis, a gyerekek miatt. Most, hogy mindannyiunkat kerülget a megfázás, egy jó kis csili majd kiűzi a bacikat.
Az ebédfőzés mellett még arra is volt időm, hogy begyúrjam a vaníliás kifli tésztáját. Most a hűtőben vigyorog rám. :)
Mostmár csak pozsonyi kifliket, gyümölcskenyeret és szaloncukrot kell készítenem karácsonyig. A szokásos felhajtás.

Mikulás és Barbie

Tegnap két óra leforgása alatt elkészítettem két tortát. Azt hiszem egy kicsit büszke is vagyok magamra. Most kivételesen a tortákkal is meg vagyok, voltam elégedve. Ritka alkalom.
Az első a Mikulás torta volt, amit a kávés krémmel való betöltés után bevontam egy sima fehér fondant réteggel, majd zöld golyócskákkal körben kiraktam az oldalát. Ezután kézzel rárajzoltam a figurát és végül ecsettel kifestettem. Valahogy élőben nem tetszett annyira először, de fotón egészen szépen mutatott.
Ezután következett a Barbie torta. Az alsó réteget vaníliás krémmel kentem meg és telepakoltam eperrel. Ő is egy sima fehér fondant bevonatot kapott. A felső szint túrós-tejszínes krémmel lett betöltve gyümölcs nélkül. Rózsaszín fondant a bevonata, majd jött a dekorálás. Igazi habos-babos ruhát kapott. Két új technikát is alkalmaztam a tortánál. Az első az, hogy a ruha dekorációs eleminél és a stólánál textúrájában mintáztam a fondant. Pillangós mintázatot adtam neki, amit egy kis gyűrűvel értem el. A második, hogy ezeket a pillangókat ki tudjam emelni, lüszter festékkel (gyöngyporos, selymes fényű) poroztam be. Ezen a technikán még valószínűleg javítanom kell, mert nem lett tökéletes. A mennyiséget még ki kell tapasztalnom. Néhol úgy néz ki, mintha porcukros lenne. Ráadásul a vaku sem tett jót a látványnak a fényképen.

Végül az alsó tortára a felirat és KÉSZ! :)
Tényleg a gyakorlat teszi a mestert. Remélem, hogy a tortáimon is látszik a fejlődés.

Szépség és a Szörnyeteg

Ez lehetne a mai nap mottója, csak fordítva. Ugyanis a Szörnyeteg meglátogatott minket éjszaka. Apa rosszul lett és be kellett vinni az ügyeletre. Szerencsére mostanra már jól van. :)
A Szépség pedig a délelőttre mindenképpen igaz, hiszen az óvodában mézeskalácsot sütöttünk a gyerekekkel. Annyira aranyosak voltak, olyan kis lelkesek és dolgosak, érdeklődőek és szeretettel teljesek. Minden jót elmondhatok róluk. Nagyon sok szép rajzot kaptam tőlük, és puszit, és simogatást, stb.
A képek természetesen összekeveredtek, nem sorban vannak.

 Ezt a csillagot Melinda készítette.

 Előkészületek.

 Látszódjon mindenki.

 Munkára készen feszítek.

 Melindával.

 A munka sűrűjében.

 A kisült mézeskalácsok.

Itt még nyersen várakoznak.
... és még vár rám két torta is! :)

Tojáslikőr

Ma ismét húsmentesre sikerült a menü. Tegnap jól belaktunk a hústortával, ezért ma egy kicsit könnyebb ebédre volt szükség. Bevallom, hogy imádom a fejtett babot (mint minden zöldséget), de még soha életemben nem főztem. Ez volt az első alkalom. Mivel nem tudtam, hogyan is kell elkészíteni, ezért most nem az interneten kutakodtam, hanem a saját kis fejemből találtam ki a receptet. Jól sikerült. Szerintem lett olyan finom, mint a nagymamámé.
A második fogás pedig telitalálat. Egy baj van vele: hogy mindig kevés, akármennyit is süt belőle az ember.
Emellett tegnap kettő, ma pedig egy piskótát is sütöttem tortának. Készítettem egy kávés és egy vaníliás krémet is. Holnap tortakészítés lesz! Ja, és holnap az óvodában lesz mézeskalács sütögetés. És ki fog ott segíteni a gyerekeknek és az óvónéninek? Na vajon ki? Hát ÉN! :))) Már nagyon várom!
Tegnap elővettem az összes receptet, amit szeretnék elkészíteni karácsonyra, illetve karácsonykor. Meg is csináltam az elsőt, amit minden karácsonykor elkövetek. Tojáslikőr! Sokáig nem értettem, mit "esznek" rajta olyan sokan. De csak addig, amíg meg nem kóstoltam az első saját készítésűt. Most is alig bírtam lefékezni magam, hogy megkóstoljam, de ma még vezetnem is kell. :(

Most nem nagyon törődtem a művészi beállítással és a háttérrel, de még a tálalással sem. Szerintem aki ivott már belőle, az tudja, hogy önmagát adja el ez a cucc.Na majd estére biztos megkóstolom. :P

Hústorta

A tegnapi vegetáriánus és igencsak egyszerű ebéd után ma már kijárt nekem és a családomnak egy bonyolultabb és kiadósabb menü. Igaz, hogy a délelőtt nagy része elment bevásárlással, és egy kicsit később lett kész az ebéd, de ez mindent megért! :) A hústortát évekkel ezelőtt találtam ki. Fel lehet használni hozzá egy kis maradék zöldséget. Nem kell hozzá túl sok husi sem, és még kiadós is. Köretet sem nagyon kell hozzá készíteni, mert önmagában is megállja a helyét. És még elhasználhatjuk hozzá a maradék sajtot, tejszínt, tejfölt is. Az benne a jó, hogy változatos, mert mindig az kerül bele, ami éppen van otthon. :) Ráadásul annyi finom és szép (és nem kell egész nap a konyhában állni mellette), hogy ha vendégeket várunk, akkor is tökéletes választás. Eléggé laktató is. Egyszóval TÖKÉLETES!
Levesnek tojáslevest készítettem, de egy ilyen főétel mellett szinte szót sem érdemel, ezért le sem fényképeztem. :(
Hoppá! Most néztem, hogy ugyan készítettem már máskor is tojáslevest, de a receptje még nincs fent az oldalon. Receptírásra fel! Már töltődik is. :)

Boldogság

Még mindig hatása alatt vagyok a tegnapi eseményeknek. Annyira boldog vagyok! Madarat lehetne velem fogatni! :))) Egyetlen dolog van, ami beárnyékolja a napomat, hogy már több receptemmel is találkoztam (amit biztosan én találtam ki) más oldalakon, más névvel beküldve, sajátként feltüntetve. :(
A mai ebédről annyit szeretnék mondani, hogy rengeteg gombát vettem a múlt héten és ezt fel kellett már használni valamire. Tegnap apa főzött ugyan egy adag gombapörit (amit cuki módon le is fényképezett, úgyhogy ha gondoljátok megírom a receptet és felteszem), de még mindig maradt elég sok. Tini koromban nagyon sok gombafasírtot ettem, mert anyuék gombát termesztettek és mindig volt otthon. Apu találta ki a receptet és nagyon finom. A gombát egyébként is imádom. Sajnálatomra a gyermekeim nem örökölték ezt az imádatot, de így gombafasírtként (nem tudják, hogy gombából van) megeszik.
Az eredeti levessel egy kicsit mellényúltam, mert sajtkrémlevest szerettem volna főzni, de nem sikerült. :( Nálam is van néha ilyen! Lehet,hogy esetleg a tejszín miatt? Minden esetre még lehet belőle valami, majd kiderül. Így hát egy gyors borsóleves lett az előétel.
Azt hiszem, ma begyúrom a mézeskalács tésztáját karácsonyra és hétvégén beindul a nagyüzem.:)

Kedves látogatóim!

Mivel az oldalamon található információk és receptek szabadon és ingyenesen felhasználhatók, ezért kérlek benneteket, hogy amennyiben felhasználjátok azokat, tüntessétek fel a nevemet, mint forrás! Korábban azt hittem, hogy ez alapvető és nem kell külön kérni, de sajnos már több helyen találkoztam a saját receptjeimmel a beküldő sajátjaként megjelölve. (Fizetős szolgáltatásnál is!) Köszönöm!

Első meglepetés

Lehull a lepel! Megtörtént az első meglepetés. A mai ebéd megtekinthető lesz a Blikk Nők Konyha januári számában természetesen recepttel együtt.
Ma fotózáson voltam a fővárosban. Nagyon kellemes hangulatban telt és nagyon aranyosak voltak a lányok. Finomak lettek az ételek és szépek a fotók. Egy kellemes élménnyel több! :)))
Úgy terveztem, hogy ha már Budapesten járok, egyúttal elintézem a cukrászati kellékek beszerzését is (megspórolva a postaköltséget), de ez sajnos nem jött be! Az áruházban szinte alig volt valami, mindenből jól ki voltak fogyva, marad a netes megrendelés! :( Pedig annyira reménykedtem, hogy majd jól körülnézek és majd csemegézek az áruk között. Na azért mégsem jöttem haza üres kézzel, egy-két dolgot kaptam. Újdonságot is! A karácsonyi desszertnél már használni is fogom. Majd azt is megmutatom. :)

Mikulás manója

Ma szégyenszemre nem főztem ebédet, mert a Mikulás szorgos kismanója voltam! Nem is emlékszem mikor volt ilyen utoljára, hogy kiflit ettem felvágottal ebédre. Még egy tésztafőzésre sem volt időm. Bár most írás helyett főzhetnék, de már jól laktam.
Azt azért mégsem mondhatnám, hogy lustálkodtam, hiszen beszereztem a Télapó bácsi által hozandó cuccokat. Nálunk ugyanis holnap este már jön! Személyesen! :) Sütöttem neki finom mézeskalácsot is!
Ezen kívül két torta is megszületőben van. Az egyik betöltve, a másik megsütve.
Egyébként is nagy meglepetés ért már megint. De természetesen megint nem árulok el semmit róla. Majd, amikor aktuális lesz úgyis megtudjátok. :)

A látszat néha csal!

Először is azzal kezdem, hogy egy sajnálatos baleset miatt a gofrisütőm tegnap elhalálozott! Szépen felraktam a kamrapolcra (miután elmostam) és becsuktam rá az ajtót. Egyszer csak óriási csörömpölés! Hát leesett, vagy lecsúszott? a polcról és apró darabokra törött. :(
A mai ebédről annyit szeretnék mondani, hogy a látszat néha csal. Ez lehetne a mottó mára! Először is azért, mert azt gondolnánk, hogy egy ilyen savanykás leves nem illik egy savanykás másodikhoz. DE! Azért is, mert a leves egyáltalán nem savanykás! Főzés közben nem tettem bele babérlevelet, és a végén is csak egy nagyon kevés tejfölt. Kapor sincs benne. Ezért egy nagyon kellemes füstölt hús ízű zöldbab leves lett a végeredmény. Egy praktika: ha rászánjuk magunkat, hogy füstölt húst főzzünk, akkor főzzünk egyszerre többet, és a felét (lével együtt) tegyük el a fagyasztóba. Bármikor előkaphatjuk, hozzáteszünk egy kis ezt-azt és kész van gyorsan egy nagyon finom ebéd.
A második fogás pedig az egyik nagy kedvencem, kicsit takarékosabban. Hiszen nem bélszínből készült, hanem "csak" sertéscombból. Ráadásul a látszat néha csal, tehát azért hálás dolog ilyen ragus fogásokat, húsokat készíteni, mert nem kell túl sok hús hozzá, meg lehet szaporítani az egyebekkel, de mégis soknak tűnik.
Ebéd készítés közben elnézegettem a gyümölcsös kosárban lapuló néhány szem kivit, akik lassan beleolvadtak a környezetükbe. :) Nem tudtam mire használhatnám fel őket, mert ennyit csak úgy megenni sem lehet. Megszületett a kivilekvár. Felséges! Főzés közben voltak felőle kétségeim, mert olyan zöldszagú volt. De ahogy közeledett a vége, egyre jobb lett az állaga is és az illata is. Emlékeztetett egy picit a málnára, amikor abból is lekvár készül. Íme:

Azt még nem tudom, hogy mire, mibe fogom felhasználni, de azt mondom, hogy érdemes kipróbálni!
És hogy egy picit ugráljak az időben, ha már képeket mutogatok, a tegnapi kandírozott gyömbér is nagyon jó lett.

 Az eredeti receptet itt találhatjátok, de én nem pontosan így készítettem. Nekem túl erős lett, ezért a vége előtt leszűrtem a narancsos szirupot és új cukros vízzel öntöttem fel. Jó sziruposra főztem, és már az én ízlésemnek is megfelel. A leszűrt szirupot azért nem dobtam ki, hanem még jobban besűrítettem, egészen zselé állagúra, és félretettem. Jó lesz az még másba is!

December elseje

Elérkezett a december első napja. Végre! Már hetek óta karácsonyi lázban égek és már nem kell alibi, hogy miért sütök mézeskalácsot. Mától kezdve ezerrel készülődök a karácsonyra. Mézeskalács sütés, gasztro ajándékok készítése, szaloncukor gyártás és egyéb finomságok. Ennek örömére ma nekikezdtem a gyömbér kandírozásának is. Remélem, jó lesz. Gyömbért még nem kandíroztam. Sokminden mást már igen. Nagy sikerrel. Narancshéjat például minden évben. Sok karácsonyi édességhez kellenek ezek a finomságok, amiket nem mellesleg magában is megehetünk. :P Személy szerint kandírozott gyömbért még nem ettem, mert nálunk ez nem kapható. Ezért készül most itthon.
Ma lencselevest főztem, mert szükségünk van egy kis folsav pótlásra. Tegnap is ezért volt máj az ebédben. A levest kiadóssága ellenére, jó magyar szokás szerint, nagy tányérral ettük. A második fogás gofri lett, amit kivételesen kukoricalisztből készítettem. Emiatt a tésztája egy kicsit tömörebb a megszokottnál, de nagyon finom.
Már lelkileg készülök a hétvégére, mert jön hozzánk a télapó! Ráadásul megünnepeljük a nagymamám születésnapját is. Lesz torta is! Na meg aprósütemények! :)